Takarmányozás

Takarmány minden anyag, mely állati tápanyagokat tartalmaz, s e miatt etethető. Ilyenek a zöld T., széna, szalma, törek, polyva, gyökök, gumók, gyümölcsök, szemes anyagok, gyári hulladékok és némely állati eredésü anyagok, mint p. a tejhulladékok, hús- és vérliszt. A különböző T.-ok táphatása nagyon változik, és pedig tápanyagtartalmuk s vegyi összetételük szerint. Ugyanis minden T.-ban a vizen és emészthetetlen anyagokon kívűl 4 féle tápanyag van, u. m.: 1. fehérjefélék (főleg növényi fehérje, sikér és sajtanyag), 2. zsírok, 3. szénhidrátok (keményítő, cukor) és 4. ásványi anyagok. Ezek közül a fehérjefélék, zsírok és ásványi anyagok az állati testet építik fel, a szénhidrátok pedig melegítőanyagul szolgálnak, mert a vérben elégvén, az állati meleget állítják elő, de ha az állat fölös mennyiségü szénhidrátot fogyaszt, akkor utóbbinak egy része zsírrá változik át s a szervezetbe lerakódik, valamint megfordítva elégtelen szénhidrát etetése alkalmával ugy a takarmányzsír, valamint a szervezetbe lerakott zsír is tüzelésre használható, sőt esetleg mér a fehérjét is erre a célra fordíthatja az állat. A zsírok és szénhidrátok tehát helyettesíthetik egymást, vagy esetleg fehérjefélék által helyettesíthetők, ellenben a ffehérjeféléket s ásványi anyagokat semmi sem pótolhatja s ezért utóbbiak a legfontosabb és legnélkülözhetetlenebb alkotórészei a T.-nak. Azonban az ásványi tápanyagok csak kis mértékben befolyásolják a T. pénzértékét, mert rendszerint a konyhasó kivételével fölös mennyiségben fordulnak elő s azért első sorban a fehérjetartalomtól, másodsorban a zsírtól és harmadsorban a szénhidráttartalomtól függ a T. táphatása s pénzértéke. Az említett tápanyagokon kívűl még bizonyos íz- és szaganyagok is vannak a T.-ban, s ezek is befolyásolják táphatását, mert a kávéhoz és teához hasonlóan igatják az állati szervezetet, de ezen anyagok összetételéről és közelebbi hatásáról alig tudunk valamit.

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)