Szántóföldi növényvédelem
Az őszi búza betegségei
A búzán különböző betegségek jelentkezhetnek. A 90-es évek közepéig a lisztharmat elleni védelmet tartották a legfontosabbnak, mára a levélbetegségek közül a hangsúly áttevődött a lényegesen nehezebben leküzdhető helmintospóriumos és szeptóriás levélfoltosságra.
A vörös rozsda is jelentős károkat okozott az utóbbi években. A kalászfuzáriózis ellen is elengedhetetlen a védekezés. Szabó Tibor magyarországi szaksajtóban megjelent írása a tünetek felismeréséhez nyújt támpontokat.
Az üszöggombák okozta betegségek kialakulását csávázással előzhetjük meg. A szártő betegségeket okozó gombák ellen agrotechnikai védelem lehetséges (monokultúra kerülése, jó elővetemény kiválasztás). A levelek megbetegedését több kórokozó váltja ki, különböző tüneteket okozva. A lisztharmat levélen fehér színű bevonatot képez. Az utóbbi években ritkán okozott jelentős kárt, de az enyhe tél és az erőteljes bokrosodás, valamint a párás, meleg tavasz miatt várható a tünetek fokozott fellépése. A bokrosodás végén, a szárbaindulás kezdetén szükség lehet egy korai lisztharmat elleni védekezésre. A betegség ellen sok nagy hatékonyságú szer engedélyezett, de ekkor valamelyik kén hatóanyagú készítmény ajánlható.
A levél száradását okozó kórokozók közül a búza helminthospóriumos levélfoltossága, és a szeptóriás levélfoltosság a legjelentősebb. A helminthospóriumos levélfoltosság elsődleges fertőzésének hatására áprilisban az alsó leveleken barna színű foltok jelennek meg. Később a másodlagos fertőzés során kialakult tünetek jellegzetesek: a levélen sötétbarna folt, amely körül a gomba mérgező anyagai miatt sárga gyűrű látható. A betegség végső stádiumában a levelek a csúcstól kiindulva elszáradnak. A kalászon a tünetek ritkán jelennek meg. Hasonló tünetek láthatók a szeptóriás betegség esetén is, de a két kórokozó megfelelő eszközök segítségével jól elkülöníthető. Nedves, 20 °C feletti hőmérséklet esetén a kórokozók járványt okozhatnak, ami komoly termésveszteséggel jár. A kórokozók ellen két védekezéssel tudunk jó védőhatást elérni. Az első kezelést a szárbaindulás és a kétnóduszos állapot között, de legkésőbb a zászlós levél megjelenéséig, a másodikat kalászhányás végén, a virágzás kezdetén végezzük el.
A rozsdabetegségek közül a szárrozsda, a vörösrozsda és a sárgarozsda jelentős. A leveleken különböző színű gombatelepek láthatók. A rozsdagombák terjedése rendkívül gyors: a zászlós levelet (a legfelső levél) már korán, a tejes érés kezdetén teljesen leszáríthatják, jelentős termésveszteséget okozva. A kezeletlen állományokban, a rozsda óriási mértéket ölthet. A védekezésre sok engedélyezett készítmény áll rendelkezésre. A lisztharmat és a rozsdák ellen a modern szerek 4–6 hétig is védelmet nyújtanak.
A kalászbetegségek közül legfontosabb a kalászfuzáriózis és a szeptóriás pelyvafoltosság. A kalászfuzáriózis járványos fellépését az időjárás nagymértékben befolyásolja. Virágzáskor a párás, esős, meleg idő kedvez a fertőzésnek. A kórokozó a magot fertőzi, emiatt a védekezés elengedhetetlen a virágzás kezdetén. A fuzárium ellen engedélyezett szerek hatástartama 1–2 hét. Néhány közülük kuratív hatással is rendelkezik, ami azt jelenti, hogy néhány napos fertőzést még képes megállítani. Összefoglalva: az őszi búza betegségei évjáratonként, az időjárástól függően különböző mértékben lépnek fel. Az ellenük való védekezést eszerint kell alakítani. Legjobb a kétszeri kezelés. Az elsőt a szárbaindulás és a kétnóduszos állapot között, de legkésőbb a zászlós levél megjelenéséig, a másodikat kalászhányás végén, a virágzás kezdetén, a kalász védelme érdekében végezzük el. Ha csak egy kezelést hajtunk végre, azt a virágzás kezdetére időzítsük, hosszú hatástartamú szert használjunk. (agr-röv)
Káposztafélék növényvédelme
A káposztaféléken belül a legnagyobb felületen a fejeskáposztát, kelkáposztát, bimbóskelt, karalábét és a karfiolt termelik. Mivel növényvédelmi problémáik közel azonosak és a termesztésük zömmel palántázással történik, ezért együtt érdemes velük foglalkozni.
A vegyszeres gyomirtás lehetősége szűk, ezért azt mechanikai gyomirtással (kézi vagy gépi) kell kiegészíteni. Fontos, hogy évelő gyomoktól mentes táblát válasszunk. Mivel csekély a gyomelnyomó képessége és az öntözés illetve a relatívan nagy tápanyag-ellátottság miatt a gyomok folyamatosan kelnek.
Ha olyan készítményt használunk, amelyik palántázás előtt kerül kijuttatásra, akkor a kiültetés előtt legalább 5-7 nappal el kell végezni. Posztemergens kezeléseket a kiültetés után 12-14 nappal, a meggyökeresedés után kell elvégezni. A karfiolt érzékenysége miatt posztemergensen gyomirtani TILOS.
Javasolt technológia:
Bedolgozva: palántázás előtt kijuttatni és bedolgozni: Devrinol 45 F (III) 3,3-5,5 l/ha vagy Triflurex 48 EC (11.) 1,6-1,9 l/ha
Preemergens: palántázás előtt kijuttatni: Stomp 330 (III) 4,0-6,0 l/ha
Posztemergensen: magról kelő egyszikűek ellen önmagában a gyomok 1-3 leveles állapotában: Fusilade Forte (III.) 0,8-1,2 l/ha
Kórtani problémái közül a peronoszpóra, a baktériumos feketeerűség és az alternáriás betegség a kiemelkedő fontosságú.
Peronoszpóra
Levél színén szögletes, sárgászöld, majd elhaló foltok jelentkeznek. Fonákon fehér penészgyep alakul ki. Alacsony hőmérséklet igénye miatt ősszel és tavasszal válhat jelentőssé. Védekezni vegyszeresen palántaneveléskor válhat szükségessé.
Baktériumos feketeerűség
A legjelentősebb probléma. Minden fejlődési stádiumban károsít. A levél szélén kivilágosodó, később elszáradó foltok jelennek meg. A levélerek elfeketednek. A torzsában a szállítószövetek bámulnak, pusztulnak. Meleg, csapadékos időjárás kedvez neki. Védekezni 3 éves vetésváltással, vetőmag csávázással és megelőző jelleggel állománykezeléssel lehetséges.
Alternáriás levélfoltosság
Leveleken ovális, lilásbarna foltok, amelyeken sötétbarna penészgyep alakul ki. Később a foltok összefolynak, a levelek leszáradnak. Hasonló tünetek figyelhetők meg a maghozó száron és a becön is. Magas hőmérséklet és levélfelület nedvesség szükséges a gombának. Védekezni vetőmag csávázással és a fejesedés időszakában megelőző jelleggel vegyszeresen lehetséges.
Javasolt technológia:
Palántanevelésnél: peronoszpóra ellen 1-2 alkalommal beöntözés: Buvicid F (II.) 2,0-2,5 kg/ha, M.V.1.4 nap
FolpanSO WDG (III.) 1,25-1,6 kg/ha, M.V.I. 4 nap
Cuproxat FW (III.) 4,0-5,0 l/ha, M.V.I. 0 nap
Manzate 75 DF (III.) 2,0 kg/ha M.V.I. 3 nap
Szántóföldön állománykezelés: baktérium ellen a kezdeti tünetek megjelenésekor, majd 1-2 alkalommal megismételve: Champion 50 WP (III.) 2,0-3,0 kg/ha, M.V.I. 0 nap
Cuproxat FW 4,0-5,0 l/ha, M.V.I. 0 nap ha a peronoszpóra és az alternária jelenik meg, akkor az előző készítményeken kívül:
Amistar (III.) 0,75-1,0 l/ha, M.V.I. 0 nap
Manzate 75 DF (III.) 2,0 kg/ha M.V.I. 3 nap
A legfontosabb kártevők a levéltetvek, a káposztalégy és a lombrágó hernyók.
Levéltetvek
Mindig a fiatal, növekvő részeken jelentkezik. Szívogatásukra a levelek deformálódnak, a növekedés üteme csökken, kis fejek képződnek. Fejen a felső leveleken jelentkezik. Vírus átvitelben szerepet játszanak. Védekezni a levéltetű kolóniák kialakulásának kezdetén elvégzett vegyszeres védekezéssel lehet. Ha szükséges, meg kell ismételni.
Káposztalégy
A fő kártevők a lárvák, amelyek a fiatal növénykék gyökerét rágják. A növény hervad, pusztul. A tőállomány jelentősen csökken, a termés mennyisége csökken. Védekezni 2-3 éves vetésváltással, talaj fertőtlenítéssel és kiültetéskor a legyek rajzásához és a tojásrakáshoz időzített védekezéssel lehetséges. Ezt elhúzódó rajzás esetén meg kell ismételni.
Lombrágó hernyók
Főleg a bagolylepkék és a káposztalepkék hernyói jelentkeznek. Leveleken kezdetben lyukat rágnak, később karéjoznak. Tömeges elszaporodás esetén tarrágás következhet be. Védekezni a frissen kikelt lárvák megjelenésekor kell.
Javasolt technológia:
Talajfertőtlenítés: pajorok és drótférgek ellen, illetve a káposztalégy korai kártétele ellen a palántázás előtt kijuttatva és bedolgozva: Force 10 CS (II.) 1,0 l/ha, Force 1,5 G (II.) 7-10 kg/ha
Állománykezelés: káposztalégy ellen az imágók rajzásakor: Decis 2,5 EC (III.) 0,3 l/ha, a levéltetvek első kolóniáinak és a lombrágó hernyók első, fiatal egyedeinek megjelenése után 1-2 nappal. Ha szükséges, a kezeléseket 1-2 alkalommal meg kell ismételni.
Reldan 40 SC (II.) 1,5 l/ha, M.V.I. 0 nap
Judo (II.) 1,2-1,5 l/ha, M.V.I. 3 nap
Fendona 10 EC (III.) 0,15 l/ha, M.V.I. 3 nap
Karate Zeon 5 CS (III.) 0,2-0,4 l/ha. M.V.I. 0 nap
Ha csak lombrágó hernyók ellen kell védekezni:
Steward 30 DF (II.) 170 g/ha. M.V.I. 0 nap
Ha csak levéltetvek jelennek meg:
Actara 25 WG (II.) 20 g/ha, M.V.I. 0 nap
Confidor 200 SL (II.) 0,25 l/ha M.V.I. 0 nap
ha káposztabolhák is megjelennek:
Actara 25 WG (II.) 60 g/ha. M.V.I. 0 nap
Szabó Tibor
szaktanácsadó
Terra Dei
Forrás: Kárpátinfo hetilap