A tervezet elfogadásához megvan a minősített többség, már ebben az évben megalkothatják az erre vonatkozó jogszabályokat
Megállapodhatnak az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei következő, június 12-i találkozójukon a genetikailag módosított növények termesztésének szabályozásáról. A tervezet szerint a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek a területükön termesztett növényekről.

Kitilthatják az Európai Unió (EU) tagállamai a genetikailag módosított (GMO) növénykultúrákat abban az esetben, ha indoklásukban nem a környezetvédelmi és egészségügyi hatásaival érvelnek termesztésük ellen. Ha megállapodás születik a kérdésben, akkor többéves vita végére kerülhet pont, s még ebben az évben be is vezetnék az új szabályozást.

Azért nem lehet az egészségügyi és környezetvédelmi hatásokkal érvelni a GMO-növények esetében, mert az European Food Safety Authority (EFSA), az EU élelmiszer-biztonsági ügynöksége korábban tudományos vizsgálataira hivatkozva szakvéleményében javasolta az Európai Bizottságnak ezek termesztésbe vonását.

A várható szabályozás szerint a GMO-fajtának a köztermesztésbe helyezését a vetőmagot előállító cégnek engedélyeztetnie kell. A benyújtott kérelem csak azokra a tagországokra vonatkozna, ahol nincs egységes tiltó rendelkezés a génmódosított növények ellen. Ez a megállapodás kompromisszumos helyzetet eredményez, mivel így megmarad a tagállamok önrendelkezése a kérdésben, viszont a növénytermesztő vállalkozásoknak is egyszerűbb lesz felmérniük a piaci pozíciókat. Két tagállam tiltakozik a tervezet ellen: Belgium és Németország, azonban a két állam nélkül is meglesz a javaslat elfogadásához szükséges minősített többség a tanácsban.

Magyarország továbbra is elhatárolódik a GMO-növény-termesztéstől, amelynek tiltását hazánk alaptörvénye is tartalmazza. Azért nincs szükségünk ezeknek a növénykultúráknak a hasznosítására, mert hazánk kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a nem módosított növényeket is kis kockázattal tudja termeszteni. A GMO-k termesztése azokban az országokban jelenthet megoldást, ahol az éghajlati tényezők vagy az általános élelmiszerhiány miatt nagyobb terméshozamot kívánnak elérni. Ezek a növények ellenállóbbak a rovarirtó szerekkel és az időjárással szemben, azonban hosszú távú egészségügyi hatásaik máig sem ismertek. A GMO-kat a kilencvenes években kezdték el hasznosítani, legnagyobb termesztői az Egyesült Államok és Kína.

MH/AgroLine
2014. június 05.