A tojásimport ellen lobbiznak a nagy uniós érdekképviseletek

tojás tálcán

Jelentős versenyhátrányt okoz az Európai Uniós (EU) – így a magyar – tojástermelőknek, hogy az importált étkezési tojások termelőivel szemben nem követelhetők meg azok az állatjóléti előírások, amelyeket az EU-s gazdálkodóknak kötelező betartaniuk – hangzott el az Európai Tojástermelők, Tojásforgalmazók és Tojásfeldolgozók Szövetségének (EUWEP) éves közgyűlésén, amelyet június 5-6-án rendeztek meg Győrben. Az EUWEP a jövőben is azért lobbizik, hogy az uniós állatjóléti követelményeket az importált étkezési tojásokra is ki lehessen terjeszteni.

Mintegy 12 százalékkal drágítják az uniós tojástermelést, így jelentős versenyhátrányt okoznak azok a szigorú EU-s állatjóléti előírások, amelyeket a világ más országaiban nem követelnek meg – hangzott el az EUWEP, illetve két tagszövetségének (EEPTA, EEPA) győri éves közgyűlésén. A rendezvényen az Európai Unió 17 országából vettek részt a tojáságazat képviselői. Az esemény fő célja az volt, hogy a tagállami képviselők összehangolják érdekeiket és a következő év célkitűzéseit meghatározzák.

Az uniós tojásimportban a legnagyobb gondot ma az okozza, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) egyezményei alapján állatjóléti követelményeket a behozatalnál nem lehet előírni. Az EUWEP ugyanakkor a jövőben is azért kíván lobbizni, hogy az uniós állattartókra vonatkozó szigorú állatjóléti előírásokat a tojásimportra is ki lehessen terjeszteni, illetve egyes esetekben vámokat lehessen kiszabni a behozatallal szemben.

Az unióban jelenleg két tagország, Görögország és a Horvátország nem felel meg az EU-s állatjóléti előírásoknak, ezért Görögországgal szemben eljárás folyik, míg Horvátország az átállásra átmeneti időszakot kapott. Az unióban még mindig a ketreces tartás a legelterjedtebb, hiszen a termelők 380,5 millió tyúkot tartanak ketrecekben, amely a teljes állomány mintegy 57,4%-át teszi ki. Az alternatív tartás 26,4%-ot, a szabadtartás 12,2%-ot, a bio-tartásban 3,8%-ot képvisel.

Kiemelten fontos minden uniós tagország számára, hogy megragadja a lehetséges eszközöket a tojáságazat versenyképességének megőrzése érdekében - hangsúlyozta a győri eseményen tartott előadásában Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke. Egyúttal jelezte, hogy a NAK közösen lobbizik a Baromfi Termék Tanáccsal a tojás 27 százalékos áfájának csökkentése érdekében.

Kis Miklós Zsolt szerint tíz év alatt csaknem negyedével, 12 kilóra csökkent a közösségben az egy főre eső tojásfogyasztás, és "a magyar helyzet sem fényesebb". A belső kereslet növelésének kiemelten fontos elemeként a promóciót és az agrármarketinget említette. Magyarországon a termelés 2,6 százalékos csökkenése prognosztizálható, miközben a héjas tojás importja 5, ezen belül az étkezésié közel 10 százalékkal emelkedett tavaly.

Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági arra mutatott rá, hogy a 2000 óta csökkenő magyarországi tyúkszám "mélyen a lehetőségek alatt van". Az uniós csatlakozással megnyíló, addig védett hazai piac szereplőinek azt kellett tapasztalniuk, hogy ha a közösségben valahol túlkínálat mutatkozik, az azonnal megjelenik Magyarországon is. A hazai piac fejleményeit nagyban befolyásolja az is, hogy a lakosság jelentős része csak az ár alapján válogat, a nagyáruházak pedig előnyben részesítik a kis- és a vegyes méretű tojásokat

BTT/AgroLine
2014. június 11.

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)