A zsebszerződések számát lehetetlen megbecsülni

2x Cat Challenger MT765B

Magyarországon letelepedett osztrák gazdák panaszkodnak arra, hogy egy törvény alapján az állam megfosztja őket a földjüktől, a hivatalok pedig packáznak velük. A szakminisztérium a zsebszerződések elleni harcra hivatkozik, és tagadja, hogy kipécézték volna az osztrákokat. Egy kormányhatározatból viszont kiderül, hogy a külföldiektől megszerzett földeket magyarok kezébe kell adni. Az osztrák kormányt is érdekli az ügy, bár Ausztriában is ritka vendég a külföldi gazda.

"Nagyon bánt az a propaganda, amely a külföldiek ellen megy mostanában. Nekem itt van az életem, itt a családom, a fiam Magyarországon fog iskolába járni, évente több millió forint adót fizetünk, hat embernek adunk munkát. Nem érzem jól magam, mert ha kisajátítással árthatnak nekem, rosszabbat is el tudok képzelni" - mondta telefonon az [origo]-nak szinte kifogástalan magyarsággal Reinhard Weratschnig, aki az őrségi Szentgyörgyvölgyben és környékén több száz hektáron gazdálkodik.

Zöldbárók az osztrák híradóban

Ő egyike azoknak az osztrák gazdálkodóknak, akik nemrég arról értesültek, hogy az Őrségi Nemzeti Park (ŐNP) az általuk használt - bérelt vagy birtokolt - termőföldet meg akarja vásárolni, a tulajdonosnak tett ajánlat elutasítása esetére pedig kisajátítást helyezett kilátásba. Többek között a Kurier című osztrák lap, valamint az osztrák köztévé, az ORF is foglalkozott a témával. Nikolaus Berlakovich földművelésügyi miniszter azt mondta a Kuriernak, hogy olyan megoldást kell találni, amely megvédi az osztrák gazdák érdekeit. Az ORF híradója pedig egyenesen azzal hozta kapcsolatba a magyar termőföld "újraosztását", hogy elsősorban olyan zöldbárók érdeklődnek iránta, akik "javarészt tegező viszonyban vannak a kormányon lévőkkel".

Reinhard Weratschnig ugyan nem a saját tulajdonában lévő, hanem bérelt földet veszíthet el, de állítása szerint így is nagy érvágás lenne neki. "Az érintett 70 hektár majdnem tíz százaléka a teljes területnek, miközben egy állattartónak a jelenlegi aszályos időjárásban minden négyzetméterre szüksége van. Azt eddig is tudtam, hogy a nemzeti park folyamatosan vásárol földeket, de csak olyanoktól, akik önként felajánlották, kisajátításról korábban szó sem volt" - tette hozzá (azt, hogy a kisajátítások csak az idén indultak, a Vidékfejlesztési Minisztérium kérdéseinkre küldött válasza is megerősítette).

Az eljárás jogalapja a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995-ös törvény (Vszt.) egy rendelkezése. Eszerint az államnak 2015 végéig vissza kell vásárolnia, illetve végső esetben ki kell sajátítania azokat az 1994-ig magántulajdonba került földeket, amelyek természetvédelmi területnek minősülnek, és ez alól csak a természetvédelemért felelős miniszter adhat felmentést meghatározott feltételek fennállása esetén. A visszavásárlások az utóbbi években pénzhiány miatt lelassultak, de egy februári és egy júliusi kormányhatározat másfél milliárd, majd újabb 600 millió forintot csoportosított át erre a célra. A VM tájékoztatása szerint 150 ezer hektárt vett már vissza az állam, és 100 ezer hektár van hátra.

A cél: külföldiek földjei

"Az osztrák gazdák azt tapasztalják, hogy a nemzeti park rendre olyan földeket szemel ki, amelyeket ők használnak. Az utóbbi hetekben ezért ez valóban téma lett Ausztriában, sokan aggódnak az itt dolgozókat érintő bizonytalanság miatt" - mondta az [origo]-nak a budapesti osztrák nagykövetség agrárkövete, Ernst Zimmerl. Hozzátette, hogy Nikolaus Berlakovich "már fel is vette a kapcsolatot Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel". A VM érdeklődésünkre először tagadta ezt, majd cikkünk megjelenése után a sajtóosztály pontosította a választ: eszerint csak hivatalos levélváltás nem történt az ügyben, a két miniszter szóban megállapodott, hogy szakértői szinten folytatódnak az egyeztetések. Ernst Zimmerl ugyanakkor közölte, hogy Fazekas és Berlakovich március 20-ai brüsszeli találkozója után ő írt egy levelet az osztrák gazdák problémáiról a VM egyik főosztályvezetőjének, és azóta sem kapott választ.

Ernst Zimmerl szerint az eljárás mögötti politikai szándékról az is árulkodik, hogy az ŐNP csak pénzt hajlandó adni, a földcserét elutasítja. A VM az ennek okát firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy a nemzeti parknak nincs olyan területe, amelyet cserébe felajánlhatna, és egyébként sem dönthetne ilyen ügyletekről, hiszen nem tulajdonosa, csak vagyonkezelője az általa használt ingatlanoknak. De a tárca a törvényi előírásnak megfelelően egyébként is "a pénzbeli kártalanítást preferálja minden hasonló esetben", mert "a kártalanítás így lehet azonnali és teljes körű".

Hogy az állami földvagyon gyarapítása célzottan a külföldiek ellen irányul, arra egyértelműen utal az említett februári kormányhatározat. Azzal indokolja ugyanis a vásárlásokat, hogy "megakadályozza a feltételezhetően jogellenes külföldi földhasználatot és tiltott tulajdonszerzést" - vagyis szó szerint kihúzza a talajt a zsebszerződők alól. Még azt is előrevetíti, hogy ezeket a földeket később bérbe lehet majd adni "olyan magyar vállalkozóknak, akik a természetvédelemmel összhangban gazdálkodnak", azt sugallva, hogy a külföldiek erre nem képesek vagy hajlandók. Nem szól azonban arról, hogy miként szűrik ki az állami intézmények a "feltételezhetően jogellenes" földhasználókat a legális keretek között gazdálkodók közül.

Mi az a zsebszerződés?

A zsebszerződések olyan, jellemzően osztrák, német, holland gazdák által kötött földvásárlási megállapodások, amelyek nyilvánosságra hozatalával a felek addig akartak várni, amíg 2014 tavaszán lejár a külföldiek magyarországi termőföld-vásárlási tilalmára érvényes uniós moratórium (az EU-ban alapelv, hogy nem tehető különbség a tagállamok állampolgárai között, a moratórium ez alól adott felmentést egy időre). A szerződők azt remélték, hogy ezek a megállapodások akkor majd automatikusan legálissá válnak, számításuk azonban valószínűleg nem jön be, mert az új földtörvény benyújtott javaslata hatósági engedélyhez kötné az érvényességüket. Ráadásul a kormány börtönnel fenyegeti a zsebszerződőket. Hogy pontosan mennyi ilyen szerződés van, azt senki sem tudja.

"A zsebszerződések számát lehetetlen megbecsülni, de 2001-ben létrehoztak egy zöldszámot ezek leleplezésére, és az 1500 bejelentésből 1470 rögtön alaptalannak bizonyult. Néhány ügyészségi vizsgálat indult, összesen 77 hektárnyi terület volt gyanús" - mondta Ernst Zimmerl azon vélekedésének alátámasztására, hogy szerinte a magyar politikusok túlbecsülik a probléma súlyát. Kijelentette, ezzel együtt a jogellenes szerződésekért minden érintettnek viselnie kell a következményeket, "de indokolatlan ezért az összes külföldit megbélyegezni". Az agrárkövet azt mondta, végzett egy felmérést, és arra jutott, hogy osztrák gazdák összesen 200 ezer hektárt művelnek országszerte, miközben csak a zsebszerződéssel érintett területek nagyságáról szólva egymillió hektárt emlegetnek kormányzati politikusok.

Kukorica helyett gyep

"Nekem nincs szükségem zsebszerződésre, olyan régen élek Magyarországon, hogy legálisan is vásárolhatok földet, ha akarok és tudok. Édesapám majdnem húsz éve kezdte itt, a bátyámmal tíz éve vettük át a gazdaság irányítását" - mondta Reinhard Weratschnig arra utalva, hogy a legalább három éve Magyarországon élő és gazdálkodó uniós állampolgárok évek óta mentesülhetnek a tilalom alól. "Van is 140 hektárunk, szerencsére nem természetvédelmi területen, így azt egyelőre nem fenyegeti a kisajátítás veszélye. Egyébként az sem világos számomra, hogy egy évtizedek óta kukoricatermesztésre használt földnek miféle természetvédelmi jelentősége lehet" - jegyezte meg. Ez utóbbi felvetésre a VM a válaszában azt írta, hogy az ŐNP a hozzá kerülő szántók nagy részét "természetvédelmi szempontból kedvezőbb gyep művelési ágúra" alakítja majd át.

Nem világos azonban, hogy valóban a zsebszerződések elleni harc-e a kormány célja. A VM az [origo]-nak küldött válaszában egy helyütt csakugyan azt írja, "kizárólag a jogellenesen megszerzett területek visszaszerzése érdekében tesz lépéseket". Másutt viszont azt, hogy "az állami tulajdonba vétel tehát nem az adott területet használó/tulajdonló személy állampolgárságától, hanem attól függ, hogy a földrészlet a törvény hatálya alá tartozik-e, vagy sem. (...) Az ŐNP is állampolgárságtól függetlenül keresi meg az érintett (a Vszt. hatálya alá tartozó) ingatlanok tulajdonosait."

Rosszabb, mint a kommunizmus

Az [origo] birtokába került egy levél, amelyet a VM környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Rácz András írt egy olyan gazdálkodó ügyvédjének, aki a cégén keresztül húsz éve birtokolt földjét veszítheti el. A helyettes államtitkár a törvényi kötelezettség végrehajtásával indokolja a kisajátítást. Azt írta, az érintett területek "természetvédelmi kezelési szempontból stratégiai jelentőséggel bírnak", ezért nincs szakmai lehetőség arra, hogy a kisajátítási eljárástól eltekintsen a tárca.

"Ha valóban elvennének olyan földeket, amelyeket törvényesen, nem strómanokon keresztül vettek, akkor az rosszabb lenne, mint a kommunizmus" - mondta az [origo]-nak az Őriszentpéter környékén gazdálkodó Karl Haymerl, akit saját bevallása szerint nem érintenek a visszavásárlások. Nem hiszi, hogy a kisajátítások megtörténhetnek, szerinte most csak "politikai hangulatkeltés" folyik.

Haymerl az 1990-es évek elején vásárolt földeket, amelyekhez további bérleményeket is szerzett. Jelenleg 220 hektáron gazdálkodik Magyarországon, főleg búzát, kukoricát és tököt termel. Vannak földjei Ausztriában is. "Amikor 1994 körül idejöttünk, senki sem akarta a földeket művelni, az állam boldog volt, hogy kezdünk velük valamit. Akkoriban nem is keresett senki a mezőgazdaságon, 1998-ig csak veszteséget termeltünk. Nem lenne igazságos, ha most elvennék a földjeinket" - tette hozzá.

Ausztriában is az osztrákok gazdálkodnak

Ernst Zimmerl kérdésünkre elismerte, Ausztriában nem jellemző, hogy külföldiek kezében vagy akár használatában nagyobb termőföldterületek lennének. "Én értem a magyar érzékenységet ebben az ügyben, több mint tíz éve itt élek, valamennyire a nyelvet is beszélem. Tisztában vagyok azzal, hogy a magyarok kötődése a földhöz erősebb, mint más népeké, részben nyilván a Trianon-trauma miatt. De ne felejtsük el, hogy a kilencvenes évek elején az osztrák gazdákat szinte hívták, hogy vásároljanak földet Magyarországon! Az akkor ide települőknek most már jobbára a gyerekei veszik át a gazdaságot. Itt élnek, itt dolgoznak, nem befektetők, spekulánsok, hanem földműves gazdák. Kiérdemelték, hogy úgy kezeljék őket, mint a magyarokat. Ráadásul amit csinálnak - családi gazdaság működtetése, exportra alkalmas termékek előállítása, adott esetben állattartás -, az a hivatalos magyar agrárpolitika céljaival jellemzően egybevág" - magyarázta.

Központosított szigor

A magyarországi osztrák gazdák egyéb hatósági eljárásokat is sérelmeznek. Ernst Zimmerl tájékoztatása szerint az idén legalább 15-en kaptak olyan levelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih), amelyben az visszavonja a megyei kormányhivatal tavalyi - a legalább három éve itt élő gazdák számára megadható - termőföld-vásárlási engedélyét, és elrendeli az adásvétel megsemmisítését.

Legalább két osztrák földvásárló megtámadta a határozatot a bíróságon, és nyert. Az [origo] által megismert egyik ítéletből kiderül, hogy a visszavonás indoka az volt, hogy az illető nem a saját gépeivel, következésképp nem a saját kockázatára gazdálkodik, holott az engedélynek ez lenne a feltétele. A bíróság ezt az érvelést helytelennek minősítette, és a Nébihet új eljárás lefolytatására kötelezte, a hivatal azonban - mint a VM válaszában megerősítette - nem nyugszik ebbe bele, a Kúriához fordul.

Zimmerl szerint a gazdák emellett azt is állítják, hogy az időközben az engedély megadására egyedül jogosulttá váló Nébih rendre elutasítja a hozzá befutó kérvényeket, a fentihez hasonló indokokkal. Az elutasítottak között van olyan, aki egy korábbi földvásárlási kérelmére kapott már engedélyt, és olyan is, akinek kimondottan pozitív ajánlás szerepel a megyei kormányhivatal által készített környezettanulmányában. Erre vonatkozó kérdésünkre a VM azt írta, 2011. január 1-jétől 39 kérelem érkezett be, ebből hatot bíráltak el pozitívan, 13 elbírálása pedig még folyamatban van.

[origo]/AgroLine
2012. augusztus 27.

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)