Még kaszálnak a kombájnok, de a malmok máris beárazták a termesztési veszteségeket. A pékségek 10-12 forinttal többért kapják a lisztet.

A tavaszi árakhoz képest jelenleg átlagosan 20 százalékkal többért kapják a malmoktól a kenyér alapanyagát a pékségek. S ez még csak a kezdet. A nagy malomipari cégek drasztikus drágulást emlegetnek. Például legutóbb a Pannonmill Zrt. vezérigazgatója, Csordás S. Tibor hétfőn azt nyilatkozta a sajtónak, hogy több mint 50 százalékkal is emelkedhet a liszt ára. Ennek oka az, hogy erős gombafertőzöttség miatt az újbúza jelentős része emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ezért úgy néz ki, hogy importbúzára szorul a hazai malomipar.

A Magyar Pékszövetség viszont egyenesen a lisztet hozatná be külföldről azért, hogy megakadályozza a malmok áremeléseit. Ezért már keresik az olcsóbb lisztbeszerzési forrásokat az EU tagországaiban. Varga László, a szövetség elnöke szerint semmilyen elfogadható indok nincs arra, hogy a molnárok drágítsák a lisztet. Az idei búzatermésből a jó minőségû elegendő a hazai ellátáshoz, sőt magtárakban még ókészletek is vannak.

A liszt drágulásával egyelőre nemigen tudnak mit kezdeni a pékségek. Varga István, a legnagyobb nagykőrösi sütöde tulajdonosa azt mondja, óriási az ellenállás a kiskereskedelemben a sütőipari árnövelésekkel szemben.

– A vidéki üzletekben a fehér és a félbarna kenyér kilónként 200-240 forintba kerül, de a városok nagyáruházaiban 130-140 forintos árak a jellemzők, alulmúlva a minimális sütőipari eladási árakat is. Ez azt jelenti, hogy egyelőre nem merjük bekalkulálni a liszt 10-12 forintos drágulását. De nem is nyelhetjük le sokáig, nálunk például több milliót kell évente visszaforgatni az üzembe a működés fenntarthatósága érdekében. Áremelés helyett keressük a takarékos megoldásokat, most fatüzelésű kemencét állítunk üzembe. Milliós beruházás, ám ilyen piaci kilátásokkal kétséges, hogy az árát meg tudjuk-e termelni – sorolta Varga István.

A multik miatt egyáltalán nem gondolnak áremelésre a pékek

Megerősítik a pékszövetség állítását a gabonatermesztők: az átlagosnál kevesebb ugyan a kenyérnek megfelelő búza, de fedezi a hazai fogyasztást.

– A Felső-Kiskunságban viszonylag kicsi a hozam, 3-3,5 tonna hektáronként, vagyis 30-40 százalékos az elmaradás – számolta Gáspár Ferenc, a szabadszállási gazdakör elnöke.
– A fuzáriumfertőzés korántsem a legfőbb probléma, ahogy azt állítják a malmok. Részben a belvíz számlájára írható a veszteség, továbbá az esőzések miatt gyenge volt a terméskötődés. Nálunk a búzából mindössze 2-3 százalék esik ki a gombafertőzés miatt. A gazdaköriek véleménye az, hogy a felvásárlók kitalálnak valamilyen problémát, amelyikre hivatkozva lenyomják az árakat – tette hozzá Gáspár Ferenc.

BAON/AgroLine
2010. július 27.