Az állatvédelmi rendelet január elsejétől új szabályokat fogalmaz meg a tojástermelők számára. Az átállás nem zökkenőmentes, sokan nem tudtak megfelelni a feltételeknek. A változások, beruházások miatt drágulhat a tojás.

A január elsején bevezetett változások a hazai tyúkállományt is érintették. Az állatvédelmi rendelet előírásai szerint tágasabb körülmények között élhetnek. A beruházások miatt valószínűleg tovább drágulhat a tojás, jelenleg 35–40 forintba kerül darabja. Emelkedhet viszont a termelés. Annak ellenére is, hogy számos termelő nem tudott eleget tenni a szabályoknak, ők júliusig haladékot kaptak.

A régi típusú ketrecekben nem lehet már tojótyúkot tartani. A 350 tyúknál többet tartó termelőknek az eddigi tartástechnológiát le kellett cserélniük. A korábban megengedett 550 helyett 750 négyzetcentimétert biztosítanak az állatoknak, a ketreceknek nagyobb belmagasságúnak, a talprácsnak pedig kisebb lejtésűnek kell lenniük. Ülőrudat, tojóházat, karomkoptatót is be kellett szerelni, és homokozóra, műfűre is szükség van az istállókban. Dr. Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács Tojás- és Szabadtartásos Szövetségének mezőgazdasági titkára a Kisalföldnek elmondta:

Magyarországon több mint száz termelő nem tett eleget az előírásoknak, kétszázhetvennél pedig még folyamatban van az átalakítás.

– A Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal mérte fel a január elseje utáni helyzetet – tájékoztatott dr. Molnár Györgyi. – A több mint száz termelő, ezek között lehet cég is, vagy nem tudott megfelelni a feltételeknek, vagy már eleve befejezte a tartást. Kétszázhetvenen vagy pályázatot adtak be, vagy már elkezdték az átalakítást és vállalták, hogy elvégzik a beruházást. Ők július végéig a hagyományos ketreceket alkalmazhatják. Jellemzően egyébként a kisebb termelőknek okoz gondot az új rendelet, de akad köztük közepes és nagy is.

A gazdák számára komoly anyagi terhet jelent a fejlesztés. Dr. Molnár Györgyi megjegyezte: az új technológiától függően 4–6 ezer forintba kerül tyúkonként. Szakemberek szerint a tojás önköltségi árában két forint többletet jelent a váltás.

– Aki már átállt az új rendszerre, étkezésiként adhatja el a tojást. A hagyományos ketrecből csak porítóba, létojásnak, illetve tésztaüzembe értékesíthet – fejtette ki a szakember. – Ha valaki a meglévő területét alakítja át és nem bővít, nyilván kevesebb tyúkot tarthat a korábbi létszámhoz képest. Aki beruház, szeretné visszakapni a befektetését, ezért sokan bővítették istállójukat. Hogy a teljes állományban ez majd mit jelent, egyelőre nem látom. Hosszabb távon mindenképpen átrendeződik a hazai tyúkállomány létszáma. Akár növekedés is lehet emiatt – tette hozzá.

A jánossomorjai Szemes Művek Kft.-nél folyamatban van az átállás. Fazekas Imre tulajdonos érdeklődésünkre elmondta: január végén telepítenek az átalakított istállóba. A korábbi tízezer helyett azonban hétezerre csökkentik az állományt. A beruházáshoz pályázaton nyertek támogatást.

– Később aztán előfordulhat, hogy fejlesztünk, de az új módszer csak ekkora létszámot enged – tette hozzá. – Az uniós szabványosítás támogatására pályáztunk és hét és fél millió forintot nyertünk. Nem ketreceket alkalmazunk, hanem a tojófészkes, mélyalmos szabadtartásra rendezkedünk be. Ha már lépni kellett, kettőt léptünk inkább. Bízom benne, hogy a ráfordítást a piac is értékeli. Ha a tojás ára marad a jelenlegi szinten, akkor a tojótartóknak nem lesz okuk panaszra. Az általunk választott technológiának ugyan magasabbak a költségei, például nagyobb a munkaerőigénye, ám nem akartunk tojásgyárat létrehozni – fogalmazott a tulajdonos.

Fazekas Imre úgy véli: az átállás időszakában csökken a hazai tyúkállomány. Ez a tojás drágulásához vezet, ami viszont már azt eredményezi, hogy később növekszik a tojólétszám. Elképzelhetőnek tartja, hogy a lehetőség visszacsábítja a régi-új termelőket.

Kisalföld/AgroLine
2012. január 18.