Hazánk a biogáz termelésekor a lehetőségeknek csupán egy százalékát használja ki. Kovács Kornél professzor a Magyar Biogáz Egyesület elnöke szerint a lakossági földgázigény harminc-negyven százalékát biztosíthatná a zöldgáz, amely ma még drágább, mint a fosszilis energiahordózók ára.

Kovács Kornél– Mi a biogáz, s hogyan keletkezik?

– A biogáz mikrobák anyagcseréjének a következtében jön létre, levegőtől elzárt környezetben. A természetben is megfigyelhető, például mocsaraknál. A biogáz metán, szén-dioxid és néhány más vegyület keveréke.

– Miért jelentős ez a technológia, illetve mire lehet a biogázt hasznosítani?

– A biogáznak a többi megújuló energiahordózóval szembeni nagy előnye, hogy rendkívül sokféle eredetű szerves anyagból elő lehet állítani. Gondolok itt a trágyára, a szennyvízre, az étel- és egyéb mezőgazdasági hulladékra. A biogáz termelésekor nemcsak energiát állítunk elő, de egyben a hulladékot is eltüntetjük. A biogáz egy gyengébb minőségű földgázhoz hasonlítható. Ha a metán mellől elvonjuk a szén-dioxidot, akkor teljes értékű földgázt, úgynevezett biometánt kapunk, amelyet a vegyipartól kezdve a gépkocsik üzemanyagáig sokféleképpen lehet hasznosítani.

– A fosszilis energiahordozók árához képest, mennyivel drágább a biogáz? Milyen támogatást lehet igényelni termeléséhez?

– Az összes megújuló energiaféleség drágább, mint a fosszilis energiahordozók. Tíz éven belül ez már nem lesz igaz, ezért a bölcsebb országok már sokkal előrébb járnak a megújuló energiatermelés bővítésében, mint hazánk. Az unióban a legelterjedtebb támogatási forma, a zöldenergia ártámogatása. Hazánkban minden egyes megtermelt zöldáram kilowattórája után az állam 9,5 eurócentet fizet, miután betáplálták az országos hálózatba. Magyarország ebben a tekintetben elmarad a nyugati országok ártámogatási hozzájárulásától, hiszen Németországban 28 eurócent, de még Szerbiában is 14,5 eurócentet ér a kormánynak a megújuló energia támogatása. Ukrajnát kivéve a szomszédos országokban mindenhol magasabb támogatási összeg jár a zöldáramért, mint hazánkban. További probléma, hogy a földgáz minőségűre tisztított biometántermelést egyáltalán nem támogatja a kormány, annak ellenére, hogy Magyarországon még a rendszerváltás előtt teljesen kiépült a földgázhálózat, így az ország bármely pontján rá lehetne csatlakozni. Mivel nincs támogatás, a biogázt a legtöbb helyen zöldáram és hőenergia formájában hasznosítják.

– Magyarország igen csak kiszolgáltatott helyzetben van, mivel szinte mindenütt földgázzal fűtünk, amely importból származik…

– Ásványkincsekben szegény ország vagyunk, a mezőgazdaságban azonban nagy biomasszapotenciál rejtőzik. Egyesületünk számításai szerint ha az országban ésszerűen összeszedhető és biogáztermelésre használható hulladékot összegyűjtenénk, akkor – némi energianövény-termeléssel kiegészítve – a lakossági földgázigény harminc-negyven százalékát biztosíthatnánk. Hazánk az egy főre jutó megtermelt biogáz mennyiségében az EU27 tagállama közül a huszonötödik helyen toporog. Az ok prózai, a biogáz erőművek építése ugyanis nagy összegű beruházást igényelnek. Eddig Magyarországon tíz olyan biogázüzem van, amely mezőgazdasági hulladékot dolgoz fel, emellett tizenkét szennyvíztelepen is kinyerik a gázt az iszapból. A telepek a szennyvíziszapot rothasztják, és a megtermelt biogázt a tisztító üzem saját energiaellátására használja fel. Ezenkívül hat kommunális hulladéklerakó van, ahol a szerves anyagokat kiválasztják, majd biogázt termelnek belőle. Ez a rendelkezésre álló lehetőségek csupán egy százaléka körül van.

Magyar Hírlap/AgroLine
2010. július 28.