Bombaként robbant a hír a borászok között
A borászok körében bombaként robbant a hír, hogy megváltozott az értékesítésre szánt borok minősítése. Mint kiderült, a hatóság úgy hozta meg a döntést, hogy a szakmai szervezetekkel erről nem egyeztetett.
Aki október vége felé vitte fel a borát Budapestre, az Országos Borminősítő Intézethez (OBI) - ez ugyanis a feltétele annak, hogy értékesíteni lehessen a bort -, azt az a hír fogadta, hogy november 1-jétől megváltozik a minősítés menete. Kelemen Erikát, a szekszárdi hegybírót is meglepte a hír. Az elképzelések szerint ugyanis helyben, az adott hegyközségnél kellene november 1-jétől felállnia egy minimum 7 tagú bizottságnak, amely az érzékszervi (illat, íz, szín, aroma) vizsgálatokat elvégezné.
- Nem csak az a gond, hogy napok alatt kellene kiválasztani a megfelelő embereket, hanem olyan helyiséget is biztosítani kellene, ahol a vizsgálatot lefolytatják. - mondta Kelemen Erika. Ez egy olyan terem, ahol egymástól paravánnal elkülönített asztalok mellett kóstolnák a borokat a bizottság tagjai. Meghatározott feltételekkel, akkreditáltatni kellene a termet is. Így a szekszárdiak úgy döntöttek, egyelőre nem élnek a helyi lehetőséggel és a továbbra is az OBI-ra bízzák a vizsgálatot.
A bizottságnak nem lehet akárki a tagja, megfelelő iskolai végzettség és borbírálói képesítés is kell
Egerben és Villányban azonban másként döntöttek. Tarsoly József egri hegybíró elmondta, náluk 2005 óta van helyben érzékszervi bírálat, így őket a jelenlegi döntés nem hozta zavarba. Igaz, eddig nem minden fajtát, csak a bikavért és a debrői hárslevelűt bírálták így. Egerben a hegybíró maga vesz mintát az adott borász pincéjében, 4 palackkal.
A helyi borbíráló tanács minden második héten ülésezik, egy bírálaton maximum 11-en, minimum 7-en vesznek részt. Egerben csak akkor adják meg az érzékszervi minták alapján az engedélyt, ha a bírálók 60 százaléka támogatja azt. Ezt követően a többi laboratóriumi vizsgálatot már az OBI-ban végzik el (kénszint, extrakt, cukor, stb.).
Tarsoly József elmondta, a helyi érzékszervi vizsgálatért fizetni kell, 100 hektó feletti mennyiségnél 7000, 100 hektó alatt pedig 3500 forintot, valamint a mintavételért 2000 forintot. Ugyanakkor ezzel az összeggel kevesebbe kerül az OBI vizsgálat. Az egri hegybíró szerint mióta a bizottság működik, a borminőség sokat javult és a boraik elismerése, megbecsülése is nagyobb.
A helyi vizsgálattal a termelőket védik, hiszen sok borforgalmazó vásárol több helyről is szőlőt, és azt szeretnék elérni, hogy a silány minőségű borokat ne lehessen egri néven forgalmazni. Egerben egyébként az érzékszervi bírálóbizottságnak 90 tagja van. Náluk az akkreditált vizsgálóhely kiválasztása nem okozott gondot, mert az a helyi szőlészeti-borászati kutatóintézetben van.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, Horváth Csaba azt nyilatkozta lapunknak, a borászok többségét meglepte az OBI váratlan döntése. Semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg a döntést, és átmeneti időt sem biztosítottak a borászoknak.
A legtöbb gond abból adódik, hogy november 1-je óta a nyomtatványok is megváltoztak, és ez akkor is így van, ha helyben nem állt fel érzékszervi bíráló bizottság. Ezek kitöltése komoly feladat, mert a rubrikák többségébe kódszámokat kell beírni. A nyomtatványok egyébként az internetről letölthetők.
A tolnai borvidék felállítja a bizottságot
Szekretár Jánosné tolnai hegybíró elmondta, ők szeretnék felállítani a helyi bizottságot. A rendelet pontosan meghatározza, ki lehet ennek tagja, többek között iskolai és borbírálói végzettséghez kötik. Náluk a legnagyobb gondot az akkreditált helyiség kialakítása okozza, ennek ellenére minél előbb szeretnék ha ezt sikerülne megoldani. A már elkészített termékleírások alapján szeretnék a feltételeket kidolgozni. Abban bíznak, hogy a tolnai borvidék hírnevét emelni tudnák ezzel. Több szekszárdi borászt is megkérdeztünk, ők mit szólnak a helyi lehetőséghez. Akkor lenne ennek értelme, ha az egész forgalombahozatali eljárást egy, a megyében kijelölt laboratóriumban végeznék, így időt, pénzt (nem kellene a fővárosba utazni) spórolhatna meg az ember, mondta többek között Vida Péter borász.
TEOL/AgroLine
2011. november 8.




címlap
-
Kár, hogy nem igaz.