Dániában cáfolják Semjén Zsoltot

Parcellák.jpg

Nem igaz, hogy dán nyelvtudásra van szükség ahhoz, hogy külföldi Dániában termőföldet vegyen - cáfolta a Népszava érdeklődésére a dán agrártárca Semjén Zsoltnak, a KDNP elnökének állítását.

Raskó György agrárközgazdász szerint sem a legjobb ötlet a dán példát emlegetni, hiszen az ország agrártörténelme is gyökeresen eltér a magyarétól. De Semjén állítja, ha Brüsszel nem hosszabbítja meg a külföldiek földvásárlási tilalmát Magyarországon, akkor az új kormány megakadályozza, hogy külföldiek felvásárolják a magyar termőföldet.

Nincs szükség sem dán nyelvtudásra, sem arra, hogy dán nyelven dán mezőgazdasági diplomát szerezzen az a külföldi, aki termőföldet akar venni Dániában - cáfolta a Népszava kérdésére a dán földművelésügyi tárca Semjén Zsoltnak, a KDNP elnökének kijelentését. A politikus még azt is kifejtette, ha Brüsszel nem hosszabbítja meg a külföldiek földvásárlási tilalmát Magyarországon, akkor az új kormány megakadályozza, hogy külföldiek felvásárolják a magyar földet.

Konkrétan valóban nem követeli meg a külföldiektől a dán nyelvtudást a dániai jogrendszer a földvásárláshoz, de azt megfelelő szakirányú végzettséghez - amit Dániában dán nyelven lehet megszerezni - és helyben lakáshoz köti, nyilatkozta a Népszavának Font Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője. Hozzátette: az országban 250 hektárnál nagyobb birtokhoz nem is lehet hozzájutni.

Raskó György agrárközgazdász több nyilatkozatában is cáfolta már a Semjén Zsoltéhoz hasonló kijelentéseket. Úgy vélte, nem a legjobb ötlet a dán példát emlegetni, hiszen az ország agrártörténelme is gyökeresen eltér a magyarétól. Ott soha nem létezett a mi fogalmaink szerinti nagybirtok, míg hazánkban ma is ezek adják a mezőgazdasági termelés értékének a 60 százalékát. Franciaországban pedig a földbirtok koncentrációját támogatja az állam és az ottani nemzeti földalap nem abba szól bele, hogy ki kinek adja el a földjét, csak azt ellenőrzi, hogy ne aprózódhassanak el a termőföld területek. Növekedhetnek a birtokok, de nem csökkenhet a méretük - hangsúlyozta Raskó.

Font Sándor közölte, nem modelleket, legföljebb azokból egyes elemeket venne át az új kormányzat, de erről még nincs végleges döntés. Arra töreksznek majd, hogy a termőföld minél nagyobb része kerüljön az életvitelszerűen gazdálkodó magyar termelőkhöz. A földtörvény azonban nem tartalmazhat megkülönböztetést magyar és uniós állampolgárok között.

A moratórium 2011. május 1-jén jár le, s meghosszabbítását idén augusztus 31-ig kell hivatalosan kérnie a magyar kormánynak. Ha Brüsszel rábólint, 2014. május 1-jéig kitolható a külföldiek földvásárlási tilalmának határideje.

Az új kormánynak ez a lépés az egyik legsürgősebb feladata - említette Font Sándor. A szakpolitikus lát esélyt a moratórium meghosszabbítására, mondván, hogy az Európai Bizottságban erős néppárti többség van, s a Fidesz is ennek a frakciónak a tagja. Font nem rejtette véka alá, pártja győzelmére és kormányalakítására számít, s ez javíthatja Magyarország esélyeit. Természetesen azt is tudjuk, vannak ellenérdekelt tagországok is, közöttük olyanok, amelyeket szintén a jobb oldal kormányoz - tette hozzá Font Sándor. Az ottani befektetők nyilván nyomást gyakorolnak az adott kabinetre, ne támogassa Budapest kérését. A szakpolitikus megjegyezte, a Fidesz már ellenzéki pártként is megkezdte a diplomáciai előkészületeket. Tárgyaltak befolyásos francia, német, román, lengyel politikusokkal a támogatás megszerzése érdekében.

Ettől függetlenül arra is fölkészül a Fidesz, hogy mégsem sikerül elérni a tilalom meghosszabbítását. Az uniós országok szabályozását figyelembe véve, a földtörvényben olyan módosításokat vezetnek majd be, amelyek elvileg megengedik a külföldieknek a földvásárlást, de más tagországokhoz hasonlóan olyan feltételekkel, amelyek a magyar állampolgároknak leküzdhető akadályt jelentenek, míg a külföldieknek nem, vagy csak nehezen, esetleg hosszabb idő múltán. Ezzel elriaszthatók a spekulatív földvásárlók.

Nagyon helyes, ha az állam kezében jelentős termőföld vagyon van és azt haszonbérletbe adja és nem kellene feltétlenül értékesíteni a földeket - mondta Raskó György. Az igazi kérdés szerintem nem az, hogy kié a föld és nem értem, hogy a politikusok miért nem azzal foglalkoznak, hogy a magyar mezőgazdaság, az élelmiszeripar egyre nehezebb helyzetbe kerül. Éppen a politikai bizonytalanság miatt nem mernek Magyarországon befektetni, sőt, elmennek innen élelmiszeripari cégek, mert zsugorodik az alapanyag termelés. Alig van már sertés, tej. Miért nem ez a probléma?

Mezőgazdasági politikát a földhasználóra építve kellene folytatni, aki a földet műveli, a birtokba beruház, legyen szó állattartásról, kertészetről, vagy más agrárágazatról - fejtette ki az agrárközgazdász. Raskó megjegyezte, a termőföld témát a választási kampányra időzítették és azokhoz igyekeznek ezzel szólni, akik nem ismerik a magyar mezőgazdaság valódi gondjait.

Brüsszelben van már a kérelmünk
Tavaly december 11-én szocialista képviselők nyújtották be a Parlamentben azt a javaslatot, hogy Magyarország kérje Brüsszeltől a külföldiek földvásárlási tilalmának 2011. május 1-jén lejáró határidejének három éves meghosszabbítását. Ezt egyébként valamennyi parlamenti párt támogatta.

A Bajnai kormány elfogadta ezt a kezdeményezést és idén február első harmadában határozatot is hozott. Ennek értelmében Budapest elküldte azt a dokumentumot, amelyben a földvásárlási moratórium meghosszabbítását kérte - tudta meg lapunk a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) sajtó osztályától. Most már az uniós hivatalos ügymenetétől függ, mikor foglalkoznak Brüsszelben a magyar kéréssel. Legkésőbb a határidő lejártáig döntést kell hoznia az Európai Bizottságnak.

Nem kell nyelvtudás a gazdálkodáshoz
A Népszava megkeresésére, a magyar nagykövetség közreműködésével a dán földművelésügyi minisztérium tájékoztatást adott a termőföld vásárlás feltételeiről.

Dániában minden 18. életévét betöltött dán, illetve uniós polgár vásárolhat termőföldet. A dán földtörvénynek azonban vannak bizonyos megkötései. A termőföld vásárlónak legalább fél éve ott kell élnie, ahol a birtokot meg szeretné venni. A 30 hektárnál nagyobb terület megvételéhez már megfelelő szakirányú, vagyis agrárvégzettség szükséges, de nem követelmény, hogy a föld vásárló ezt Dániában szerezze meg. A 70 hektárnál nagyobb birtok vásárlásakor, a 70 hektár feletti területre elővásárlási joga van a helyben élő mezőgazdasági termelőnek. A dán szaktárca határozottan cáfolta lapunknak, hogy a termőföld vásárláshoz kötelező a dán nyelv tudása.

Bihari Tamás / Népszava

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)