Dél-Amerikából származó parányi kártevő, paradicsom-aknázómoly jelenlétét és kártételét fedezték fel a szakemberek Méhkeréken három tulajdonos fóliasátraiban. A kártevőt Európába 2006-ban hurcolták be, hazánkban idén februárban Bács-Kiskun megyében tűnt fel először.

— Bár a paradicsom-aknázómoly Európában először négy éve tűnt fel, különösen Spanyolországban és más déli országokban jelenleg is folyamatosan és látványos gyorsasággal terjed. A paradicsom-aknázómoly lárvái a levelet, a szárat és a termést is károsítják. Leglátványosabb a leveleken okozott kárkép: a levél belsejében élő parányi hernyók az alsó és felső bőrszövet közötti részt fogyasztják el, ott szabálytalan alakú járatokat, aknákat készítenek a levélben, melyek kezdetben kifehérednek, később pedig a szövetek elhalnak. Súlyos fertőzés esetében akár az egész levél is elszáradhat. Amennyiben a kártétellel együtt járó száradás egy növény szinte összes levelére kiterjed, akkor igen nagyarányú levélvesztés jelentkezik. Ez a folyamat vezethet a rendkívül nagy arányú termésveszteséghez is. A szár belsejében és a termésben is károsíthatnak a lárvák, rágásukkal további veszteségeket és sebparazita gombabetegségek megjelenését okozva — taglalta tudományos alapossággal a részleteket Vasas László növényvédelmi zoológus.

— Az imágó (kifejlett, ivarérett, szárnyas rovar — a szerk.) nappal a levelek között bújik meg, csak éjjel aktív. A nőstény a tojásait a növény talajfelszín fölötti részeire rakja. A petékből kikelt lárvák igen kicsik, alig fél milliméteresek, de teljesen kifejlődve sem haladják meg az 1 centimétert. Színük zöldessárga és a fejük mögött vékony fekete sáv látható. E kártevőre jellemző, hogy rendkívül szapora, a mediterrán vidékeken, ahol hosszú a kedvező időjárás számára, akár 10—12 nemzedéke is kialakulhat. Magyarországon vélhetően ennél kevesebb, talán 5—8 nemzedéke tud kialakulni. Nemcsak a magas nemzedékszám, hanem a nőstények rendkívül nagy peteprodukciója is hozzájárul a gyors szaporodásához.

Egyetlen parányi lepke, élete során 250—300 petét rak le. Egyetlen nőstény lepkéből kiindulva, ha csak az első 5 nemzedék egyedszámát tekintjük, akkor is közel félmilliárdos nagyságrendű a szaporulat — figyelmeztetett a veszélyekre Vasas László.

A növényvédelmi zoológus azt is elmondta: aki szeretne meggyőződni arról, hogy kertészetében van-e paradicsom-aknázómoly, annak szerencsére nincs nehéz dolga, mert egy speciális csapdával a kis lepkék megjelenése igen könnyen kimutatható. Ez a csapda a nőstények illatanyagát tartalmazza, s így gyorsan és egyszerűen meg lehet bizonyosodni a kártevő nem kívánt megjelenéséről.

Vasas László szavaiból arra is fény derült, hogy a paradicsom-aknázómoly terjedésében, a fóliasátrakban a termés gyűjtésére használatos műanyag ládák kulcsfontosságú szerepet játszanak. Ezen húzódnak meg ugyanis a parányi állatok s így, szinte észrevétlenül utazhatnak a következő, még nem fertőzött kertészetig.

Nagy gazdasági jelentőségű kártevőnek minősítették

— Az apró termetű lepke meghatározását, azonosítását a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának központi károsítódiagnosztikai laboratóriumában végezték el. A paradicsom-aknázómolyt a hivatal nagy gazdasági jelentőségű kártevőnek minősítette — tudatta Petró Attila, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság növényvédelmi osztályvezetője.

A kártevő elleni védekezés kötelező, ellenkező esetben a hivatal a termelőt növényvédelmi bírsággal is sújthatja.

BEOL/AgroLine
2010. július 28.