Egy idegen halfaj bukkant fel a Balatonban

Balaton.jpg

A Balaton vízgyűjtőjének természeti-ökológiai állapotára számos emberi tevékenység gyakorol káros hatást.

A Balaton vízminősége kezd visszatérni az 1960-as évek első felének minőségéhez, a kékalga-virágzások előtti időszakhoz a foszforterhelést csökkentő beruházások hatására. Egyebek közt ezt az újabb kutatási eredményt osztotta meg a Kaposvári Egyetem vezetése arról az uniós projektről, amelynek keretében konzorciumi partnerének, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet kutatóival együttműködve végeznek széles körű vizsgálatokat a balatoni élővilág változásairól.

– Az utóbbi évek szélsőségesen magas vízállása több szempontból is jelentős hatással volt a parti övre – említette kutatási eredményei közt az egyetem. – A víz felőli oldalon visszaszorult, míg a szárazföldi oldalon terjedt a nád. A vízszintemelkedés 2014-re javította a nagyméretű, szabad szemmel is látható gerinctelen állatok életfeltételeit is, ezáltal javultak például a pontyfélék szaporodási feltételei, nőtt a táplálékbázisuk. A Balaton déli vízgyűjtőjén található Nyugati-övcsatorna vízrendszeréből ugyanakkor első alkalommal mutatták ki egy idegen, úgynevezett inváziós halfajta, az amurgéb egyedeit. Az amurgéb inváziójának még csak a kezdeti terjedési fázisa zajlik, ám az egyedszám később várható robbanásszerű növekedése jelentősen kiszoríthatja az őshonos élőlényközösségeket.

Az egyetemi kutatások nemcsak az élővilágra terjedtek ki, hanem társadalomtudományi kutatócsoport is bemutatta eredményeit. Ezek közt említették, hogy a Balaton vízgyűjtőjének természeti-ökológiai állapotára számos emberi tevékenység gyakorol káros hatást, amelyek a felszíni és felszín alatti vizeket egyaránt veszélyeztetik. – A térség turisztikai vonzereje jelentős részben a környezet állapotától függ – ismertették kutatási eredményeiket. – Ezzel magyarázható az az eredmény, hogy a megkérdezett vállalatvezetők fontos közcélnak, megkerülhetetlennek tekintik a környezet- és természetvédelmet. A kis- és középvállalatok vezetői nem látnak egyértelmű ellentmondást a társadalmi és környezeti felelősségvállalás, illetve a nyereségtermelés között. Ennek ellenére környezettudatos intézkedéseket ad-hoc jelleggel, sokszor gazdasági érdekek mentén hoznak.

Sonline/AgroLine
2014. június 10.

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)