Energiaerdő magyar fűzből

pellet.jpg

Mind a hazai mind az európai energiaültetvények képét megváltoztathatja egy magyar nemesítésű energiafűz fajta. Az Express névre keresztelt energianövény jól tűri a szárazságot, vetélytársaival ellentétben fa alakú, és gyors növekedésű. Hazai elterjedését segítheti, hogy már az engedélyezett fajták listáján szerepel az energiaültetvények telepítését segítő pályázat fajták listáján.

"Szelektív válogatás alapján született meg ez az új alfaj, ami már hazai és európai fajtavédelmi oltalom alatt áll" - mondja kérdésünkre Németh Jenő, a Salix alba Express megalkotója. "Ellentétben a konkurens külföldi fűzekkel nem bokor, hanem fa alakú, ami számos előnyt hordoz magában. Kevesebb gondozást igényel, ugyanis a lombkorona már a második évtől összeér, így a sorok közti gyomirtás feleslegessé válik." Szintén a faalakúságának köszönhetően nem csak rövid, két-három éves vágásfordulójú aprítéktermelési célú ültetvények létesítésére alkalmas, hanem négy-hat éves termelési ciklusok alkalmazása mellett húsz-huszonöt cm-es hengeresfa előállítására is. Az utóbbi formát kevesen preferálják a viszonylag hosszabb megtérülési idő miatt. Az Express fűz fajtaminősítő (DUS) vizsgálata még jelenleg is tart a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) Monorierdőn lévő kísérleti telepén. A telepen jelenleg legalább tíz bejelentett, energiaültetvény létesítésére engedélyezett fűz fajtát vesz górcső alá a hivatal, köztük a vezető svéd és lengyel fajtákat is.

Németh Jenő úgy tapasztalja, hogy a gazdák többsége kiábrándult az energiaültetvényekből. "Korábban az erős svéd propaganda hatására, az általuk nemesített fűz kezdett elterjedni hazánkban is, miután az energiafű és később az energianád nem hozta a várt eredményt. A magyarországi klímán a svéd fűz nem teljesített úgy, ahogy azt sokan várták, így felhagytak a telepítésével."

Ezek ellenére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) októbertől újra meghirdeti az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott energiaültetvény telepítését támogató pályázatát. A vissza nem térítendő támogatás mértéke hektáronként kétszázezer forint, amihez évente ötvenezer forint terület alapú normatív támogatás, illetve negyvenöt euró kiegészítő támogatás igényelhető. A szakember szerint ez összeg fedezi a telepítést, viszont a talaj előkészítéstét már nem. "Egy hektár nagyjából háromszázötvenezer forintból ültethető be, amiből százezer forintot emészt fel a talajlazítás, gyomirtás, és maga az ültetés. Egy hektárra körülbelül tíz-tizenötezer dugvány kerül, egymástól negyven-negyvenöt centiméter tő-, illetve száznyolcvan-százkilencven centiméter sortávolságra. Célszerű betartani ezeket az arányokat, mert így a sorok között elfér a traktor, és a betakarítógép is."

"Egy-két hektárnyi energiafűz egy kisebb állattartó gazdaság fűtését biztosíthatja, de az ideális ültetvényméret legalább ötven hektár." Akik mégis kis terület beültetésén gondolkodnak, azoknak Németh azt ajánlja, hogy keressenek a környékben már létező energiaültetvényt, s próbáljanak összefogni, így a gondozás és aratás költsége eloszlik."

A pellet nedvességtartalma tíz százalék, pelletkazánban nagy hatásfokon ég

Moór András, a Pannon-Pellet Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta: az élőnedves faaprítékot ország szerte tízezer forintos átlagáron vásárolják fel a pelletgyártó, illetve brikettáló üzemek. A nagykanizsai székhelyű vállalkozás évente tizenötezer tonna fahulladékot dolgoz fel, amiből szárítás után erőművekben és házi tüzelőberendezésben felhasználható energiahordozót gyárt. Az ügyvezető tájékoztatása szerint jelenleg nagy a kereslet a faapríték iránt, ezért a vállalkozás tárolókapacitásának növelését tervezi. "Az energiaerdőkből származó élőnedves faapríték nedvességtartalma ötven-hatvan százalék között van, ezért a beérkezett szállítmányokat egy-két héten belül fel kell dolgozni, különben rohadni kezd."

2007 és 2008 között három alkalommal írt már ki pályázatot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) energiaültetvények telepítésére. "A három kiírásra összesen százharminckét kérelem érkezett, melyek negyvenegy százaléka volt érvénytelen, így hetvennyolc pályázat kapcsán született helyt adó, illetve részben helyt adó határozat" - tájékoztatta lapunkat Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke. A 2008-ban beadott kifizetési kérelmekre összesen 18 349 167 forintot fizetett ki az MVH.
Vnegyed/AgroLine

.Feco. képe

Ha hagyományos erdőként

Ha hagyományos erdőként akarod használni, akkor hagyományos fajtákat kell választani! Ezek a gyorsan növők fajták kifejezetten a gépi betakarításhoz vannak nemesítve, így ennek megkönnyítésére rengeteg kompromisszumot hagytak nekik. Ha nem akarod a gépi betakarítást, mindezen kompromisszumokat sem kell elfogadnod. Mitöbb akkor gyorsan felejtsd el a 4-5 éves vágásfordulót is. A fák akkor kezdenek igazán növekedni, 6-10 éves korukra a biomasszatermelésük többszöröse lesz. Körülbelül azt képzeld el, hogy ha egy 5 éves fát kell kivágnod, vagy egy 10 éveset, akkor fizikailag pontosan ugyan annyi munkát és energiát igényel, de a 10 évesből 10-12x annyi faanyag jön ki....

(A 25 évesből meg 2x annyi munkával 100x annyi)

kroki képe

Borozdaharcos : oké,

Borozdaharcos : oké, megoldom a tisztántartást, de miért nem jó gyepbe ültetni és kaszálni? A tövek körül "kitányérazom" , a mellette kaszálom hetente. Így nem oké? A szőlőt is így csinálom, nem látom, hogy hátrányban lenne. Szerinted?

kroki képe

Miért? Mi szól ellene? Mit

Miért? Mi szól ellene? Mit javasolsz helyette, ami gyorsan nő?

max képe

Fűz

Szerintem saját kuglizott felhasználásra nem érdemes fűzzel foglalkozni!

Borozdaharcos képe

Az első 1-2 évben muszáj

Az első 1-2 évben muszáj tisztán tartani legalább az ültetések körüli területet, ha a sorok közét nem is, úgy mint a szőlőnél. A vágás magassága tőled függ, a fiatal hajtásokból meg szerintem lehet visszafogni, ha a tuskóról nem lenne igazi a hajtatás. De ezekre majd neked kell rájönni, mert én nem hiszem, hogy rontanák a saját üzletüket azzal, hogy csak 1 alkalommal adnak el dugványokat. Egyébként annak idején nálunk is itt kint a faluszélén lehetett 4 nyírfa sörközét gondozni, míg a kis fák kellően meg nem erősödnek, de volt jegenye is. Ezek szántott földbe lettek letéve és a koronák záródásáig teljes szélességben művelve volt az aljuk.

Több ember többet tud, sok meg semmit!!!
borozdaharcos@gmail.com

kroki képe

Igen, én is azt gondolom,

Igen, én is azt gondolom, hogy a vízben gyökereztetés megoldja ezt a problémát.
Ami még érdekel, hogy 2-4 , esetleg több év után kivágott fűz helyett hogy lesz új? A csonkról kihajtó ágakból kell hagyni egyet, hogy ismét fa legyen? Van valahol arról info, hogy a földtől milyen magasan kell elvágni a törzset kitermeléskor? Azt is szeretném tudni, hogy kell-e mindenképpen felszántott, gaztalanított talaj neki, vagy megfelelő a gyepbe ültetés. Úgy olvastam, hogy mélyre törő gyökereket növeszt, így talán a felső gyepréteg a talajt a kiszáradástól is védi. Sok laikus kérdésem van, elnézést kérek ezért mindenkitől!
Szép napot!

Borozdaharcos képe

Mi pont ez miatt nem is

Mi pont ez miatt nem is engedtük, hogy lekössék a kazánt. Többen ahelyett, hogy vettek volna 2 db csapot a vegyes tüzelésű kazánra, hogy abba ne fűtsék a vizet, de inkább kiköttették, mert az olcsóbb! Csak azt hagyták figyelmen kívül, hogy gáz nélkül még valóban ott van a villany, de ha az áram marad ki, akkor se villany se gázfűtés nincs a házban. Barf!

A 60%-os megeredés talán gyökeresítéssel elkerülhető lett volna, de ismeretek hiányában nem is igazán érdemes rajta filózni, inkább vízbe a dugványokkal, aztán majd ott kiderül melyik hajt gyökeret, de a tavasz még odébb van. Smiling

Több ember többet tud, sok meg semmit!!!
borozdaharcos@gmail.com

kroki képe

Borozdaharcos, köszi

Borozdaharcos, köszi ismét! Az akácnál nem számolok kevesebbel, viszont gyorsabban nő a fűz. Nemrég telepítettünk egy akácost, az jó lesz későbbre, tavasszal megpróbálkozunk a fűzzel. Van egy vegyes tüzelésű kazánunk is, azt is tudnánk fűteni vele.
A gáz több oldalról is GÁZ, tavaly volt egy 3 napos áramszünet, majd megfagytunk, mert nem működött a gázkazán, kandallónk akkor még nem volt, és a kazánba se volt semmi tüzelhető anyagunk. Akkor megfogadtam, hogy kitalálok valamit, hogy ez ne forduljon elő többet. Területünk van, nem is rossz talaj, remélem beváltja a hozzáfűzött reményeket! Valahol olvastam, hogy valakinek a 90 telepített tőből csak 40 maradt meg, ezt érdekesnek találom, mert a fűzfélék ágai ledugva a nedves talajban simán megerednek. Ez akkor miben különbözik tőlük??

Borozdaharcos képe

Kroki, az akácnál kevesebb

Kroki, az akácnál kevesebb tüzelővel ne nagyon számoljál, mert ki tudja, hogy mennyi fogy ebből a fűzből!?! A tavasszal kivágott tüzelő már kiszáradt, de a most kivágott fával sem lesz gondod, csak figyelj a kipattogó szikrákra, parazsakra, mert a nedvesebb fa jobban pattog mikor ég!

1-2 kommentet én is elolvastam meg nézegettem én is ezeket a pellet és apríték tüzeléses kazánokat, de a hagyományos kuglizott, hasogatott tüzeléssel ellentétben ezekhez kell a villamos áram. Azok a motorok meg nem kis étvágyúak, amik pelletet készítenek ill. a kazánt kiszolgáló egységeket üzemeltetik. Nálunk mindenesetre marad a szenes kazán, igaz nálunk is most fával van benne tüzelve, de ez legalább gáz és áramszünet esetén is működik! Smiling

Több ember többet tud, sok meg semmit!!!
borozdaharcos@gmail.com

kroki képe

Köszi Borozdaharcos, csak

Köszi Borozdaharcos, csak amiatt érdekelt a szárítás, hogy a hagyományos módon (télen, tavasszal kivágott és felaprított fa az év végén már száraz, tüzelhető) működik-e az energiafűz háztartási hasznosítása? A napi 16-20 kg jól hangzik, annál több fogy jelenleg akácból, igaz, nem volt ideje kiszáradni, november elején vágtuk. Minden esetre biztató számomra, rendelek egy adag dugványt, aztán meglátom.
Itt van info és egy két érdekes komment ezzel kapcsolatban :
http://www.zoldtech.hu/cikkek/20090921-energiaultetveny

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)