Energiaerdő magyar fűzből

pellet.jpg

Mind a hazai mind az európai energiaültetvények képét megváltoztathatja egy magyar nemesítésű energiafűz fajta. Az Express névre keresztelt energianövény jól tűri a szárazságot, vetélytársaival ellentétben fa alakú, és gyors növekedésű. Hazai elterjedését segítheti, hogy már az engedélyezett fajták listáján szerepel az energiaültetvények telepítését segítő pályázat fajták listáján.

"Szelektív válogatás alapján született meg ez az új alfaj, ami már hazai és európai fajtavédelmi oltalom alatt áll" - mondja kérdésünkre Németh Jenő, a Salix alba Express megalkotója. "Ellentétben a konkurens külföldi fűzekkel nem bokor, hanem fa alakú, ami számos előnyt hordoz magában. Kevesebb gondozást igényel, ugyanis a lombkorona már a második évtől összeér, így a sorok közti gyomirtás feleslegessé válik." Szintén a faalakúságának köszönhetően nem csak rövid, két-három éves vágásfordulójú aprítéktermelési célú ültetvények létesítésére alkalmas, hanem négy-hat éves termelési ciklusok alkalmazása mellett húsz-huszonöt cm-es hengeresfa előállítására is. Az utóbbi formát kevesen preferálják a viszonylag hosszabb megtérülési idő miatt. Az Express fűz fajtaminősítő (DUS) vizsgálata még jelenleg is tart a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) Monorierdőn lévő kísérleti telepén. A telepen jelenleg legalább tíz bejelentett, energiaültetvény létesítésére engedélyezett fűz fajtát vesz górcső alá a hivatal, köztük a vezető svéd és lengyel fajtákat is.

Németh Jenő úgy tapasztalja, hogy a gazdák többsége kiábrándult az energiaültetvényekből. "Korábban az erős svéd propaganda hatására, az általuk nemesített fűz kezdett elterjedni hazánkban is, miután az energiafű és később az energianád nem hozta a várt eredményt. A magyarországi klímán a svéd fűz nem teljesített úgy, ahogy azt sokan várták, így felhagytak a telepítésével."

Ezek ellenére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) októbertől újra meghirdeti az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott energiaültetvény telepítését támogató pályázatát. A vissza nem térítendő támogatás mértéke hektáronként kétszázezer forint, amihez évente ötvenezer forint terület alapú normatív támogatás, illetve negyvenöt euró kiegészítő támogatás igényelhető. A szakember szerint ez összeg fedezi a telepítést, viszont a talaj előkészítéstét már nem. "Egy hektár nagyjából háromszázötvenezer forintból ültethető be, amiből százezer forintot emészt fel a talajlazítás, gyomirtás, és maga az ültetés. Egy hektárra körülbelül tíz-tizenötezer dugvány kerül, egymástól negyven-negyvenöt centiméter tő-, illetve száznyolcvan-százkilencven centiméter sortávolságra. Célszerű betartani ezeket az arányokat, mert így a sorok között elfér a traktor, és a betakarítógép is."

"Egy-két hektárnyi energiafűz egy kisebb állattartó gazdaság fűtését biztosíthatja, de az ideális ültetvényméret legalább ötven hektár." Akik mégis kis terület beültetésén gondolkodnak, azoknak Németh azt ajánlja, hogy keressenek a környékben már létező energiaültetvényt, s próbáljanak összefogni, így a gondozás és aratás költsége eloszlik."

A pellet nedvességtartalma tíz százalék, pelletkazánban nagy hatásfokon ég

Moór András, a Pannon-Pellet Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta: az élőnedves faaprítékot ország szerte tízezer forintos átlagáron vásárolják fel a pelletgyártó, illetve brikettáló üzemek. A nagykanizsai székhelyű vállalkozás évente tizenötezer tonna fahulladékot dolgoz fel, amiből szárítás után erőművekben és házi tüzelőberendezésben felhasználható energiahordozót gyárt. Az ügyvezető tájékoztatása szerint jelenleg nagy a kereslet a faapríték iránt, ezért a vállalkozás tárolókapacitásának növelését tervezi. "Az energiaerdőkből származó élőnedves faapríték nedvességtartalma ötven-hatvan százalék között van, ezért a beérkezett szállítmányokat egy-két héten belül fel kell dolgozni, különben rohadni kezd."

2007 és 2008 között három alkalommal írt már ki pályázatot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) energiaültetvények telepítésére. "A három kiírásra összesen százharminckét kérelem érkezett, melyek negyvenegy százaléka volt érvénytelen, így hetvennyolc pályázat kapcsán született helyt adó, illetve részben helyt adó határozat" - tájékoztatta lapunkat Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke. A 2008-ban beadott kifizetési kérelmekre összesen 18 349 167 forintot fizetett ki az MVH.
Vnegyed/AgroLine

Borozdaharcos képe

kroki, számodra az

kroki, számodra az lényegtelen, hogy milyen víztartalom mellett ég a legjobb hatásfokkal, mert nem szárítókamrában fogod tartani a tűzifát. Elvileg 16-20 kg/nap a kandallóban elégetett tűzifa mennyisége, valamelyik korábbi cikkben volt olvasható.

Több ember többet tud, sok meg semmit!!!
borozdaharcos@gmail.com

kroki képe

Igen, erről van szó

Igen, erről van szó esetemben, nekem a kandalló a magas gázár miatt kell működjön, és az energiafűz egy jobb megoldás lehet talán, mint az akác, ami azért ennyire gyorsan nem nő. Ami érdekelne az energiafűzzel kapcsolatban, hogy felkuglizás, kályha készre aprítás után mennyit kell szárítani, hogy a legjobb hatásfokkal égjen el? Mi lehet az a mennyiség, ami elegendő egy télre? Tudom, hogy elsősorban nem a háztáji szükségletről szól a dolog, de tapasztalatnak sem lenne rossz, aztán nyugodtabban bele lehet vágni néhány hektáron is a termesztésnek.

Borozdaharcos képe

Én valahol a neten láttam

Én valahol a neten láttam 1 Mengele silózót kidöntött fákat aprítani, hát eléggé durva volt! De saját tüzelőnek kandallóba nem éppen fa aprítékot vagy pelletet akarnak tüzelni szerintem, ott meg a kézi "saját" munkát nem figyelembe véve számolgatnak, ha számolnak!?! Mindenesetre azoknak akik a keményebb hidegek alkalmával a gázfűtés mellett "rásegítésként" begyújtanak a régi szenes kazánba, azoknál csak a rönk fa jöhet számításba, így elviekben lehet létjogosultsága ezeknek a rövid vágásfordulójú fáknak is.

http://www.youtube.com/watch?v=_ibS9ZaQDZI&NR=1

Több ember többet tud, sok meg semmit!!!
borozdaharcos@gmail.com

.Feco. képe

nekem ez elég fura

nekem ez elég fura ötlet

szerintem a 4-6 éves fordulóval pontosan az előnyét veszti el, nevezetesen az olcsó betakarítást. A fásszárú növények fejlődése a 6-10 év után ugrik meg, ilyenkor a biomasszatermelő kapacitása már nagyon magas. A rövid 2-3 éves vágásfordulónál ugyan még lassú a fejlődés, de az így kifejlődő növények még éppen alkalmasak gépi betakarításra, ami viszont nagyon olcsó, és az kompenzálja a kisebb biomassza-potenciált. Ha hagyjuk még 2 évig, akkor már nem lehet géppel betakarítani, de még nem is fog mennyiséget sem adni, így két szék közül a földre ülünk...

Viszont minden alkalommal, amikor ez szóba kerül, valaki előjön ezzel a hülyeséggel, hogy nálunk mennyivel jobb, ha 4-5 éves korig hagyjuk a csemetéket... (ez egyébként egy soproni prof. gondolata, még megpróbált saját betakarítógépet is konstruálni, hogy igaza legyen, de az befulladt az a projekt...)

kroki képe

Köszi a gyors választ!

Köszi a gyors választ!

Borozdaharcos képe

Nézz körül a nemesítő

Nézz körül a nemesítő oldalán, hogy milyen a fűtőértéke a fűznek.
Kuglizás és hasogatás után simán lehet vele hagyományos módon is tüzelni, ha valóban olyan mértékű a fűz fejlődése! A hagyományos energiafűz bokros fejlődésű 6-8 cm-es átmérőjű hajtásokkal, ezt silózóval és a rá szerelt speciális adapterrel takarítják be. http://www.silvanus.hu/tartalom/energiaerdo/salix_express_energia.htm

Több ember többet tud, sok meg semmit!!!
borozdaharcos@gmail.com

kroki képe

kérdés

Üdv mindenkinek!
Érdeklődöm, hogy a cikkben említett "négy-hat éves termelési ciklusok alkalmazása mellett húsz-huszonöt cm-es hengeresfa előállítására is. " azt jelenti-e, hogy normál kandallóban is eltüzelhető-e a fa, mint bármilyen más tüzifa? Érdemes-e otthoni szükségletre termelni pl. akác helyett? Köszönöm a választ és bocsánat, ha túl laikus a kérdésem.

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)