Gyermely

tészta.jpg

Az 1971-ben alapított gyermelyi tésztagyár néhány hónap múlva ünnepli 40. születés napját. A gyermelyi tésztát gyártó Gyermely Zrt. nevét – a marketing érdekében – hamarosan megtoldják egy i-betűvel, és így végérvényesen egybeforr a termék elnevezése a piacon megjelenő céggel.

A gyermelyi tésztagyár a legkorszerűbb módszerekkel dolgozik

Ha azt mondjuk herendi, vagy Pick, mindenki egy adott termékre és színvonalra gondol. A majd' negyven esztendeje alapított tésztagyár évtizedek alatt vívott ki olyan vásárlói elégedettséget, ismertséget, hogy ha ma azt mondjuk: gyermelyi, mindenkinek a tészta jut az eszébe.

A kis faluban 1953-ban alapították Petőfi téeszcsét. Ilyen szövetkezetből még kettő volt a településen. A közös jellemzőjük a kedvezőtlen termőhelyi adottság volt. Ötvenhatban aztán a lázas szövetkezés megbicsaklott, felbomlott a „közös”. Három évvel később az erőszakos tagosítás következményeként mégis megkezdődött a közös gazdálkodás.

Az indulástól napjainkig igyekeztünk feleleveníteni – a teljesség igénye nélkül – azt a fejlődési folyamatot, amely ma is jellemzi a vállalatcsoportot. Ebben Bokros Zsigmond és Tóth Béla, a Gyermelyi Holding Zrt., valamint a Gyermely Zrt. igazgatói voltak segítségünkre.

– Az alapítók magukkal hozták szorgalmukat, a föld szeretetét, a szakértelmet, a vállalkozó kedvet – emelte ki Bokros Zsigmond – A termőhelyi adottságaink gyengék, de az intenzív gazdalkodás miatt egyre több takarmánygabona termett, táplálva az egyre növekvő tojótyúk állományányunkat. A hatvanas évek végén búzából az ország már a szükséglet felett termelt, gabona exportőrré vált. A feldolgozott termékek fogyasztása emelkedett, amit a hazai élelmiszeripari, így a tésztagyártás, nem tudott követni. A hiánygazdálkodás, az elosztásos rendszer következménye egy politikai döntés volt. Tésztagyárat kell építeni!

A cégcsoport felépítése és beruházásai

A Gyermelyi Holding Zrt. leányvállalata a Gyermely Zrt., amely igazából megjelenik a piacon, a termékekkel. A többi leányvállata: a baromfitartással foglalkozó Gyermelyi Tojás Kft., a növénytermesztő Gyermelyi Gabona Kft., a Somodori Kft., a Budatáj Kft. és a sütödét működtető Gyermelyi Pék Kft.
Fejlesztések, beruházások (Mrd Ft-ban)
2007-ben: 1,2
2008-ban: 1,5
2009-ben: 2,9
2010. szeptemberéig: 0,7
2011-ben tervezett: 1,5
Forrás: Gyermely Zrt.

A szövetkezet akkori elnöke, idősebb Tóth Béla kapva-kapott az alkalmon. A baromfitenyésztési ágazat jól prosperált. Így a tojás adott volt és ez döntőnek bizonyult, hogy Gyermelyre essen a választás.

– A tésztagyárat Európa legkorszerűbb technológiájára építve alapították – vette át a szót Tóth Béla, aki napjainkban édesapja nyomdokain halad. – Ekkor már kevesebben akartak tésztát gyúrni, a nők jó része anyából, feleségből munkavállaló lett. Napjainkban már 20 ezer tonna tésztát gyártunk, de többet is tudnánk.

1978-ban kezdődött a tojásfeldolgozás gépesítése. Ma már a harmadikgenerációs, ipari robotként dolgozó, teljesen automatizált berendezések naponta 45 ezer darab tojást szabadítanak meg a héjuktól.

– A vállalatcsoport csaknem tízezer hektáron gazdálkodik, több mint tíz község határában, magászemélytől és az államtól bérelt földeken – jegyezte meg Bokros Zsigmond. – A vetésszerkezetünk az étkezési búza és vetőmag termesztésének rendeltük alá. Az ágazat martonvásári fajtákat szaporít az elit foktól a másodfokig. Ezt a vetőmagot fémzárolva adjuk át a mintegy kétszáz gabonatermelő partnerünknek. Így, folyamatosan jó minőségű tésztaipari lisztet őrölhetünk az 1989-ben épített malmunkban. A vetésforgóban még kukoricával is foglalkozunk, amelyet az intenzíven nevelt tojóállomány tartására használjuk fel.

A cégcsoport a folyamatos fejlesztéshez, a változó gazdasági-társadalmi környezethez, a formálódó igényekhez és lehetőségekhez történő alkalmazkodás révén vált komplex vállalattá. Tevékenysége a vetőmagtermesztéstől a takarmány előállításon, étkezési tojástermelésen, malomipari tevékenységen át, egészen a tészta gyártásáig terjed. Ez önmagában garancia a minőségre, a megbízhatóságra. A siker másik fontos eleme az ember. A cég az előre látó, termelési tapasztalatokkal, -kultúrával megáldott munkatársai révén vált hazánk egyik meghatározó vállalatcsoportjává.

– Nálunk a válság elsősorban a pénzügyi oldalon volt érzékelhető, nehézkes volt a hitelhez jutás és duplájára emelkedtek a kamatok – hangsúlyozta Tóth Béla. – Ha végiggondoljuk a tésztavertikum „működését”, könnyen belátható, a partnergazdaságokat és vevőinket is a cégünk finanszírozza. Emiatt magas a hitelállományunk. A finanszírozás költségei, a hitel-kamatok azonban lassan visszaálltak a 2007-es szintre. Később a vásárlóerő csökkenése okozott gondot. A vásárlások, az általunk is produkált, prémium termékkategoriában esetek vissza legnagyobb mértékben. Mára a helyzet javult valamelyest.

Piaci pozíciók

A magyar tésztapiac harmada a gyermelyieké. A hazai gabona 7-8 százalékát itt őrlik, azaz évente 90-95 ezer tonna búzát. Az intenzíven tartott tojóállomány 12 százaléka gyermelyi, amely évente 150 millió tojást produkál.

KEMMA/AgroLine
2010. november 9.

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)