Túl sok az adminisztráció, a megszabott időkorlát nagyon alacsony, az átállásra pedig nincs idő. A főbb aggályok az alkalmi munkavállalás új szabályaival kapcsolatban.

Új szabályok lépnek életbe április elsejétől az alkalmi munkavállalással kapcsolatban. Megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv és a közteherjegy, helyettük egyszerűsített munkaszerződést kell kötni, illetve a munkavégzés megkezdése előtt elektronikus úton kell bejelenteni a foglalkoztatást az APEH felé. A cél az alkalmi munkavállalói könyvhöz kapcsolódó visszaélések kiküszöbölése.

– Kizárólag a növénytermesztési idénymunka esetén van lehetősége a vállalkozásnak arra, hogy bejelentési kötelezettségének a tárgyhónapot követő hónap 12-éig tegyen eleget. A törvény végrehajtását vélhetően segíteni fogja a végrehajtási rendelet, ez azonban még nem ismert – tudtuk meg dr. Bakos Józseftől, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Felügyelőség igazgatójától.

A Magyar Agrárkamara szerint hiába folytak két évig egyeztetések a szakmai szervezetek és a minisztériumok között, felvetéseiket nem vették figyelembe.

– Az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatos problémák 2007-ben jelentkeztek, akkortól kezdték szankcionálni a korábban is érvényes szabályok be nem tartását. Ekkor kerültek felszínre az anomáliák, hogy a törvény betűit a gyakorlatban nem mindig lehet betartani. A könyvbe reggelenként kellett beragasztani a közteherjegyet, s aláírni. Azonban ha délelőtt 10–11 órakor elkezdett esni az eső, akkor véget ért a munka. Sajnos a hazai mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége alacsony, így érthető, ha a termelők három óra munkáért három óra bért és járulékot szeretnének fizetni – mondta el Vágner Ákos, a Heves Megyei Agrárkamara titkára.

Problémás az időkorlát

Az agrárkamara és a FruitVeb szerint nagy hiba, hogy agrárüzemenként egy évben maximum 10 ezer munkaórában foglalkoztathatnak alkalmi munkásokat. Egy hektár hibrid kukorica kézimunka-igénye eléri az 1500 órát. Azaz egy nagyüzem ennek alapján évente alig hat hektár művelésére vehetne fel alkalmi munkást. A gyümölcsösökben ugyanez a helyzet, a hajtatott zöldségek esetében a kézimunka-igény eléri a négyezer órát.

A kamara az elektronizációban nem lát gondot, hiszen ha a számítógépet nem is, a telefont mindenki tudja kezelni, ám a megadandó adatot sokallják.
– Huszonhét adatot kellene nyilvántartani, a határban azonban nem lehet pontosan adminisztrálni. Az adóhatóságnak a név és adóazonosító jel, illetve lakcím bőven megfelelne. Azt reméljük, hogy a hivatalok jóindulatúak lesznek az első időkben, hiszen sem ők, sem pedig a termelők nem kapnak felkészülési időt az átálláshoz. Azt javasoljuk, hogy augusztus végéig az ellenőrzések problémafeltárók legyenek, s ne büntessenek. Ennyi idő alatt megtanulható lesz a rendszer – tette hozzá Vágner Ákos.
HEOL/AgroLine
2010. március 12.