Ahogy közeledik a tavasz és a vetési idő, úgy növekszik a hamisított vetőmagok eladása is hazánkban. Ez leginkább a keleti országrészre jellemző, ahol három–négy vállalkozás termékeit érintik a csalások. A szakemberek főként a gazdák pénztelenségére és kritikus helyzetére vezetik vissza a hamis vetőma­gok piaci virágzását.

Egyre aggasztóbb méreteket ölt a hamisított vetőmagok eladása és forgalma Magyarországon. Az ilyen áruval kereskedők minden évben feltűnnek a piacon, de a korábbi időszakhoz képest mára jelentősen megnövelték forgalmukat.

„Régebben még az autó csomagtartójában hozták és értékesítették az ilyen termékeket, ma már azonban teherautóval járnak, s raklapnyi mennyiségeket adnak el a csalók. Jóval több a hamis vetőmag a piacon, mint valaha” – mondta lapunknak Ruthner Szabolcs, a Vetőmagszövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta: döntően árunapraforgóról és árukukoricáról van szó, de ezeknek semmi közük a vetőmaghoz.

„A legnagyobb probléma az, hogy ezek a hamisított magok mind csírázóképessé­gükben, mind pedig genetikai teljesítőképességükben messze elmara­dnak attól, amit egy vetőmag-keres­kedő garantálhat. A gazda hiába fektet be hektáronként több százezer forintot, az elvetett magok fele sem csírázik ki, vagy amelyik igen, az sem a fajtára, hibridre jellemző termőképességű növény lesz, hanem annál jóval gyengébb teljesítményű, akár ötven százalékkal is kevesebbet termő” – mondta Ruthner Szabolcs.

A szakember szerint elsősorban azért virágzik a hamis vetőma­gok piaca, mert a gazdák tőkehiánya drasztikus méreteket öltött az elmúlt években, pénztárcájuk üres, így kelendő lehet az eredeti vetőmag árának hatvan-hetven százalékáért kapható hamisított mag.

„A gazdák ott fogják vissza költségeiket, ahol csak tudják. Spórolnak a műtrágyával, a növényvédő szerrel és a vetőmaggal. A tavaszi munkákat a lehető legkevesebb ráfordítással akarják elvégezni, mivel legtöbbjük a csőd szélén táncol” – magyarázta az ügyvezető igazgató. Az árukukorica visszavetésével ugyanakkor több kárt okoz a gazda magának, mint amennyit megtakarít az olcsóbb vetőmaggal.

Tudományos kutatások kimutatták, hogy az árukukorica visszavetése leggyakrabban tizenhat-harminc százalékos terméscsökkenést eredményez, de ez a szám könnyen elérheti az ötven százalékot is. Ezek az adatok azonban csak a genetikai hátteret veszik figyelembe.

Abban az esetben, amikor árukukorica kerül a vetőmagos zsákba, számos egyéb tényező is csökkentheti a termésszintet, nem csupán a genetika. A egyik ilyen tényező a csávázás, pontosabban annak hiánya. A kezdeti fejlődés idején a kukoricát számos betegség és kártevő tizedelheti, amelyeket csávázás nélkül nem lehet kivédeni.

Ruthner Szabolcs szerint nagy problémát jelent, hogy egyre profibbak a hamisítók. „Mind a zsák, mind pedig a címke minősége és kinézete a megtévesztésig hasonlít az eredetihez. Ugyanakkor odafigyeléssel és körültekintéssel elkerülhető a baj: egyrészt a hatósági címke téphetetlen, így érdemes minden esetben tépéspróbát alkalmazni, illetve a címkén van egy fémzárszám is, amely egyedi azonosító” – hívta fel a gazdák figyelmét a szakember. Kiemelte: a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalnál lehet információt kérni a vásárolt termékről. A fémzárszám bediktálásával minden megtudható a vetőmagról.

Nyilvánvaló, hogy az ár is sokszor gyanús, tehát ha féláron, számla nélkül kínálnak vetőmagot, akkor különösen érdemes odafigyelniük a gazdáknak. „A gazdasági nyomás nagy, és mindenki szívesen vásárol olcsóbban, de ez hatalmas veszélyt rejt. A legbiztosabb módja a védekezésnek, ha ismert, évtizedek óta a területen dolgozó vetőmag-kereskedőtől vásárolunk” – tette hozzá Ruthner Szabolcs.

Újabb génmódosított burgonyafajták

Az Amflora után további génmódosított burgonyafajták termesztésére kér engedélyt a német BASF vegyipari óriásvállalat az Európai Bizottságtól – közölte a dpa német hírügynökség. A részletekről a BASF szóvivője annyit árult el, hogy az első kérelem – amelyet hamarosan be is nyújtanak – az Amflora egy utódjára vonatkozik. Az amilopektin, a keményítő egyik alapösszetevőjében gazdag burgonyát ipari felhasználásra szánják, egyebek közt a papírgyártásban kívánják hasznosítani. Az Amflora burgonya termesztésére kedden adott engedélyt az Európai Bizottság. Brüsszel 12 év óta első alkalommal adta hozzájárulását egy génmanipulált növény termesztéséhez. A döntés ellen számos civilszervezet tiltakozott. Magyarország az agrártárca szerint tilalmat rendel el az Amflorára.

Magyar Hírlap/AgroLine