Kevés "lé" kerül a borászatba

borászat_Pannonhalma.jpg

29 millió euróval támogatja az unió a magyarországi ültetvénymegújítást, de sokkal többre lenne igény.

A közelmúltban járt le az uniós borpiaci támogatás egyik legfontosabb elemének pályázati határideje, a Magyarország számára felhasználható EU-s borpiaci támogatási keret ebben a szezonban 29 millió euró. A gazdák a szőlőültetvények szerkezetátalakítására pályázhattak – nyilatkozta a Népszabadságnak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára.

Mindez a hazai ültetvények megújításának alapeleme, miután csak kevés gazda akad, aki ezt a beruházást támogatás nélkül végrehajtaná. Ennek nem a szándék, hanem sokkal inkább a (pénzügyi) tőke hiánya az oka. Egy-egy hektárnyi szőlőültetvény telepítése ugyanis – fajtától és termőterülettől függően – 3-15 millió forintba kerül.

– A szerkezetátalakítás alapvetően két célt szolgál: részint fajtamegújítást, azaz olyan ültetvényeket lehet kialakítani, amelyek a piacon jobban eladhatók, kedveltebb fajtákat hoznak, részint olyan termőterületek visszaszerzését, amelyek a korábbiaknál jobb adottságúak – mondta a főtitkár. Ezek összességében azt a célt szolgálják, hogy a hazai szőlőültetvények – és így a termés minősége is – javuljon.

A szubvenció révén 2004 óta 11 153 hektárt újítottak meg a hazai szőlőültetvényeken. A megújítási igények egyébként rendszerint nagyobbak a lehetőségeknél. Az elmúlt idényben például összesen mintegy 2100 darab szerkezetátalakítási igényt adtak be csaknem 6000 hektár telepítésére, ám ebből a forráshiány miatt körülbelül 2300 hektárt el kellett utasítani. A főtitkár szerint az ültetvények szerkezetátalakítási ütemének valóban nagyobbnak kellene lennie. Az ország adottságait és borászati hagyományait is figyelembe véve évente a teljes terület 3-5 százalékát kellene megújítani, ám a már említett tőkehiány ennek gátat szab.

Az utóbbi időszakban az ültetvénytelepítések során enyhe eltolódás volt tapasztalható a nemzetközi piacon ismert fajták, így például a chardonnay vagy a cabernet sauvignon irányába. Az ok kézenfekvő: ezeket a borokat a világpiacon könnyebb értékesíteni. A hazai fajtakör amúgy három nagy részre osztható. A már említett, úgynevezett világfajták mellett jelentékeny területeket foglalnak el az őshonos fajták, mint az olaszrizling, a hárslevelű, a furmint (utóbbiak szinte minden borvidéken megtalálhatók). Közülük is akad azonban olyan, amelyet csak egy szűkebb régióban termesztenek: az ezerjót például a móri és a kunsági borvidéken. Ám van olyan is – a kéknyelű Badacsonyban vagy a leányka Egerben –, amely csak egyetlen területen tűnik fel. Mindezek mellett a harmadik csoportot az itthon nemesített fajták, így a cserszegi fűszeres jelentik.

Az idei terméssel kapcsolatban a főtitkár megjegyezte: egyelőre nehéz lenne biztosat mondani. Az időjárás, a sok napsütés korai szüretet hozott, s hoz majd. A minőség jónak ígérkezik. Az azonban nem túl örömteli, hogy a téli és tavaszi jelentős fagykárok miatt – különösen a csongrádi és a kunsági borvidéken – a hazai bortermelés a belföldi igényeket nem fogja fedezni. Most úgy látszik, hogy a hordókba legfeljebb 2,5 millió hektoliter kerülhet, a hazai éves igények azonban 2,3-2,4 millióra rúgnak. Ez persze mennyiségben elegendő lenne, ám az export apasztja a készleteket. A kivitel az elmúlt évben közel 600 ezer hektoliter volt, ami nagyjából megegyezik az importtal. Ennek nem örülnek a borászok, mert a bortermesztés hagyományait tekintve a behozatalnak jobbára csak a választék bővítését kellene szolgálnia.

A hobbitőke is számít

A Központi Statisztikai Hivatal az országban 82 ezer hektárnyi szőlőültetvényt tart számon. Ez a szám a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál 65 ezer hektár. A különbség oka, hogy a hegyközségeknél csak az árutermelésre, azaz bortermelésre használt ültetvények szerepelnek, míg a KSH a hobbi- és háztáji tőkéket is nyilvántartja.

Népszabadság/AgroLine
2012. augusztus 22.

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)