Csak hisztériakeltés lenne a rossz minőségű búzáról a hír.

Felelőtlenség olyan mértékű fuzárium-fertőzésről beszélni, mint ami a Napló július 28-i számának első oldalán volt olvasható Lakatos Zoltán nyilatkozatában. Dr. Molnár Imre, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági karának nyugalmazott professzora mondta ezt a Naplónak az Erősen fertőződött a búza című cikkre reagálva. Az idén nyugdíjba vonult profeszor - aki egyébként Debrecenben él és egykor ebből a témából doktorált - fontosnak tartotta előre bocsátani, hogy óvatosabban kellene bánni a szavakkal, amíg azokat nem támasztják alá a tények.

A fertőzés járványszerű kialakulásához több tényezőnek kell együttesen fellépnie

Elmondta aztán, hogy a fuzárium (gombabetegség) járványszerű kialakulása több tényező együttes hatását feltételezi. Ezek közül a legfontosabbak: a gomba szaporító képletének jelenléte, a növény fogékony fejlődési állapota, illetve kedvező környezeti hatások (hőmérséklet, csapadék, páratartalom). Kelet-Magyarországon e három tényező kevéssé esett egybe, így nem alakulhatott ki olyan mértékű járvány, mint amiről Lakatos Zoltán beszél – fogalmazott a professzor. Részletesebben szólt az úgynevezett szemfuzáriózisról, amely lehet külső és belső. Mint mondta, az utóbbi csak a virágzást követő rövid időszakon belül jöhet létre - de nálunk ennek nem kedveztek a körülmények.

Szándékos hisztériakeltés, piacrombolás

A búza őrlése előtt pedig a mag héját eltávolítják, ezzel az esetleges külső fertőzés veszélye semmivé válik – magyarázta a szakember, s így folytatta: ha a szem belsejében lenne toxikus fuzárium, az jól látható, hiszen ránézésre a szem aszott, és fehéres-rózsaszínes vattaszerű pamacsos anyag veszi körbe. De nem minden aszottnak látszó szem fertőződött fuzáriummal. Ennek úgy lehet a végére járni, hogy a szemeket megfelelő mennyiségben neomagnollal fertőtlenítjük és nedves táptalajra tesszük. A kikelő csirából megállapítható a fertőzöttség. Ezt a vizsgálatot napjainkban igen kevés helyen és ritkán végzik el. Ugyanakkor gyakran beszélnek a búza fertőzött állapotáról. Ez szándékos hisztériakeltés, piacrombolás, az alapanyag árának letörésére irányuló manipuláció – jelentette ki dr. Molnár Imre. Végezetül megjegyezte, hogy a viaszérés stádiumában és közvetlenül az érést megelőzően járt a Tiszántúl kalászos tábláin, és igen kevés jelét tapasztalta a gombafertőzésnek.

A professzor véleményéhez Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Gabona Szövetség elnöke csak annyit fűzött hozzá, hogy ez egy tudományos értekezés, míg ő a hozzájuk eljuttatott 720 toxin vizsgálat eredményének ismeretében nyilatkozott.

HAON/AgroLine
2010. július 30.