Szeptember óta nem fizeti ki jussukat a nagyiváni tejesgazdáknak a debreceni felvásárló. Az elmaradt pénz miatt tíz-egynéhány család megélhetése forog kockán.

— Tavaly augusztus végéig fizette ki a pénzünket, azóta nem láttunk egy fillért sem, és ígéretünk sincs arra, hogy hozzájussunk a behordott tej ellenértékéhez, ráadásul augusztusig nevetségesen keveset, literenként 28 forintot adott. Nekem most körülbelül 400 ezer forinttal tartozik — mondja meglehetős indulattal a hangjában Smidrócki Kálmán.
Vele és még jó néhány gazdával a nagyiváni tejcsarnoknál találkoztunk. Egymás szavába vágva sorolják, hogy milyen lehetetlen helyzetbe kerültek a tejcsarnokot üzemeltető debreceni vállalkozó miatt. Bíró Györgyné családja 15 tehénnel gazdálkodott, de szeptember végétől kezdve, mint mondja, elapasztották a tejet.

— Most elsejétől hordanánk megint a tejet, de így, hogy öt-hat hónapot nem fizetett ki a többieknek, meggondoljuk. Amit meg tudunk etetni, megetetjük a borjakkal, mert én 28 forintért nem indítom be a gépet. Aki jószágot tart, az tudja, hogy mivel jár: nincs hétköznap, nincs ünnep, a jószágot mindig pontos időben kell fejni, aztán a víz, a villany, a takarmány költsége is jelentős. Nem jókedvemből hagyom abba, ha abba kell hagyni, de ingyen nem csinálom — teszi hozzá Bíróné.

Kiss Béla szerint neki hatezer liter tej árával tartozik a debreceni vállalkozó.
— Állandóan ígérget, hogy ekkor meg akkor hozom a pénzt, aztán se őt nem látjuk, sem a pénzünket. Már március van és még nem kaptunk tejkönyvet, pedig ebben kellene igazolni, hogy mennyi tejet hozunk be.

— Itt már az embert nagyobb marhának nézik, mint mi a marhát, amit megfejünk — jellemzi a helyzetet Czinege Kálmán. Ő korábban napi 1700–1800 liter tejet hordott, ma már csak 300 liter körüli a napi mennyiség. Mint mondja, Varga Róbert már két évvel ezelőtt is mindig késve fizetett. — Tavaly például a márciusi tejpénzt decemberben kaptam meg. A késedelemért persze kamatot nem látunk — teszi hozzá.

Varga Róbertet, a tejfelvásárlót telefonon értük utol.
— Mindenki rövidesen ki lesz fizetve — ígérte. Azt, hogy miért csak több hónapos késéssel fizet a nagyiváni gazdáknak, azzal indokolta, hogy beruházásai vitték el a pénzét.
— Iparkodunk rövid, 20 napos határidő alatt kifizetni a nagyivániaknak a tejpénzt, ami 4–4,5 millió forintra rúg. Decembertől 50 forintot fizetünk literenként, az őszi hónapokra azonban ennél kevesebbet — mondta Varga Róbert, aki cáfolta, hogy ne lehetne őt elérni. A gazdák mindenesetre nem értik, hogy mi közük a vállalkozó pénzzavarához.
Több mint egy éve másnak adja a tejet

Kunmadarason többen már a tiszaroffi Boros Zsigmondnak és fiának, Zsoltnak adják reggelente a tejet. Doma László az elsők között volt, aki átment hozzájuk.
— Ők mindig rendesen fizetnek és 60 forintot kapok literenként — mondja a férfi, aki 2008. októbere óta hordja Boroséknak a tejet. — Korábban én is Kunmadarason adtam le és hónapokat vártam a pénzemre. Eleinte a falu határába hordtam ki a tejet, onnan vitték el Borosék, aztán vettem egy tejhűtőt. Igaz, hogy 85 ezer forintba került, de azóta már visszajött az ára. Reggel hatkor megáll a kapuban az átvevőautó és elviszi tőlem a napi 50-60 liter tejet. Nemcsak az ár szól a tiszaroffi vállalkozók mellett, hanem az is, hogy minden vasárnap Boros Zsigmondék hozzák a heti tejpénzt. Rajtam kívül még három tehenesgazda vett tejhűtőt és azóta nekik adja a tejet.
SZOLJON/AgroLine