Az egymást váltó száraz meleg, majd csapadékos, később meleg párás időjárás az átlagosnál nagyobb odafigyelést igényel a szőlősgazdáktól.

Az elmúlt két hónap igen változékony időjárása sajnálatos módon kedvezett a lisztharmat, a peronoszpóra fertőzések kialakulásának, sőt több szőlősgazda szembesült a rothadás (botritisz) korai jeleivel is.

– Bizony idén nagyobb odafigyelést igényel a szőlő, mert az időjárás már korai stádiumban kedvezett a betegségek kialakulásának – mondta lapunk érdeklődésére Bock József, a Villányi Borvidék elnöke.

Hozzátette azonban, hogy az időben reagáló gazdáknak sikerült visszaszorítaniuk a fertőzéseket. Számos helyen ugyanakkor nehezítette a munkát, hogy Villány térségében több gazda kötelezte el magát a biotermelés mellett, aminek kapcsán csak úgynevezett kontakt hatású szereket használhatnak, amiket lényegesen könnyebben lemos az eső.

Bock József kiemelte, hogy még a korai fajták szüreteléséig is két hónap van hátra, ez idő alatt a beteg, elsorvadt bogyók leesnek. Ez bizonyos hozamkiesést eredményezhet, de meg sem közelíti a tokaji gazdák mínusz 30 százalékos prognózisát. Villányban lehet tehát jó minőségű a szőlő, az elnök szerint csak egyenletes, napos, nem túl meleg időjárás kell.

Még a villányinál is kisebb mennyiségi veszteséget jeleztek a pécsi borvidék gazdái. Mint dr. Kozma Pál, a PTE Szőlészeti Borászati Kutatóintézetének vezetője elmondta, mindez csak annak köszönhető, hogy a termelők többsége tudatos, következetes védekezőmunkát – egyre többen készítenek védekezési tervet – folytat. A már a virágzás idején is jelentkező betegségek ellen idén nem lehetett rutinszerűen védekezni, a beavatkozások időzítését az is sürgette, hogy sokszor éjszakánként sem csökkent a hőmérséklet.

A lisztharmat a szárazságot is nagyon jól tűri. A peronoszpóra a növényi sejtekből táplálkozik, ennek következtében a megtámadott szövetek elhalnak. A gomba kedvező – párás, esős, meleg – időjárás esetén már virágzás előtt megtámadhatja a szőlőt, és nyár végéig veszedelmes kórokozó lehet. Életfeltétele a 13 fok feletti hőmérséklet és 1,5–2 óráig tartó nedves felület, vízcsepp a növényen. Ebből is látható: nagyon fontos, hogy időben reagáljanak rá a gazdák. Különösen az új ültetvényekben veszedelmes.

A lisztharmat fonalai a peronoszpórával ellentétben nem hatolnak a belső szövetekbe.

A felületi fertőzés helye minden növényen szürkésfehér, penészszagot árasztó. A gomba élősködésének hatására a levelek felpödrődnek, a bogyó megreped, „sérves” lesz, és a termés roszszul érik be. A fertőzés nedvességet nem igényel.

Akár a jövő évi termés is veszélybe kerülhet

Idén Siklós környékén fordult elő több szőlőültetvényen is olyan súlyos peronoszpóra és lisztharmat fertőzés, hogy a gazdák gyakorlatilag keresztet vethettek az idei termésre. A jelenség kapcsán több fontos feladatra hívta fel a hasonló helyzetbe kerülő gazdák figyelmét dr. Kozma Pál, a PTE Szőlészeti Borászati Kutatóintézetének vezetője. A szakember rámutatott, hogy a következetes védekezés a fertőzött ültetvények közelében lévő más szőlőtáblák védelme érdekében is kiemelten szükséges. A mentesítő munkát az sem hagyhatja abba, akinek már elvitte a termését a peronoszpóra, lisztharmat vagy rothadás. Ha ugyanis tartósan rajta marad a fertőzés a tőkéken, annyira lerontja a növény állapotát, hogy az már a jövő évi termést is veszélyeztetheti.

BAMA/AgroLine
2010. július 29.