Milliókat takaríthatnának meg a mezőgazdászok, ha tisztában lennének azzal, hogy az agrometeorológia mekkora segítségükre lehet.

Sikeres agrárium nincs meteorológiai mérések és hatástanulmányok nélkül – jelenti ki Rázsi Andrásmeteorológus, aki a holland példát idézi: e mostoha fekvésű kis ország agrárgazdaságának kitűnő eredményei a meteorológiai adatok sikeres használatának köszönhetőek.

Az agrármeteorológia fiatal tudományág, holott évszázadok óta aki gazdálkodik, az az időjárással is kell, hogy foglalkozzon.

– Mondhatjuk, a mezőgazdaságnak négy ellensége van: a négy évszak – fogalmaz a szakember. – Pedig megtakarításokat hozhatna, ha a gazdálkodók alkalmaznák az időjárási megfigyeléseket.

S hogy mire jó ez a tudományág? Például sikerrel használhatná az építőipar, hiszen egy lakópark energiatakarékos megtervezésekor illene ismerni a helyi klímát, a napsütésre és a szélviszonyokra vonatkozó adatokat. Igazi haszna az agráriumban lenne. Azt még többnyire tudják, milyen talajon termelnek, de a mikroklímát már nem ismerik. Pedig ahogy tudott, hogy a hegy északi és déli oldalán más-más a napsütéses órák száma, úgy ez egy dűlőn belül is változhat. Már van olyan mérőhálózat, amely kicsi területre tud pontos klimatikus adatokat közölni. Ám soha senki nem kéri ezeket.

– Szőlőt termelni bárhol lehet, csak nem mindegy, milyen lesz a minőség, mekkora a ráfordítás – világítja meg a helyzetet Rázsi András. – Kaptás Tiborral közösen végeztünk növényvédelmi kutatásokat, és igazoltuk, hogy a betegségek terjedésében egyértelmű a klíma szerepe. A lisztharmat a páratartalomtól, a széltől és a hőmérséklettől függ.

A hagyományok igazsága

Tréfásan mondhatnánk, hogy a népi időjárás-megfigyelés az agrometeorológia ősapja. A régi gazdák tudták, hová kell szélfogó fasort ültetni, hol kell mélyebb árkot ásni. E több száz éves megfigyeléseket ma kevesen veszik komolyan, a matematikailag modellezett mérésekre pedig senki sem kíváncsi.

Egy területre modellezhető, mekkora az esélye annak, hogy a lisztharmat ott „jól érzi majd magát”. Ennek ismeretében nagyon sok indokolatlan permetezést ki lehetne hagyni, a költségét megtakarítani.

Rázsi András számításai szerint ha havonta minden gazda hektáronként 150 forintot fizetne közös alapba, akkor futná agrometeorológus alkalmazására, aki további forintokat spórolhatna meg. Ám az érdekkülönbségek, az agrárium széttagoltsága miatt erre ma esély sincs.

Tarolt a víz, a mikroklímáról senki sem beszélt

A kutatások folynak, akkor is, ha még ma senki nem is kíváncsi az adatokra. Öt éve Mátrakeresztesnél legyalulták a hegyoldalt. Meteorológust akkor sem kérdeztek, pedig akkor tudhatták volna: egy hirtelen hullott 100 milliméter körüli eső elviszi a falut, holott a növényzet ennek a 40 százalékát megállíthatta volna. Egerben, ha a Vécsey-völgyi szőlőkivágások előtt kértek volna szakvéleményt, akkor kiderül, mivel kell számolni, és nem árasztja el a házakat a víz.

Az agrometeorológia a termések minőségi javulását is segíthetné. Évjáratok hatásvizsgálatai igazolják, hogy a hőmérséklet, a napfény, a csapadékmennyiség szoros összefüggésben van a minőséggel, vagyis matematikailag modellezhető, hogy milyen bor várható.

BEOL/AgroLine
2010. szeptember 2.