Az Európai Unió a tartós élelmiszerek lejárati idejének eltörlését fontolgatja holland javaslat alapján.

Évente 15 millió tonna élelmiszer kidobását előzheti meg az a tervezet, amely a holland mezőgazdasági miniszter, Sharon Dijksma ötlete alapján megszüntetheti olyan élelmiszerek, mint a kávé, a száraztészta, a rizs, a kemény sajtok vagy a lekvárok csomagolásán a lejárati határidő feltüntetését. Már most sincs lejárati dátum a borokon, a magas alkoholtartalmú szeszes italokon, az eceten, a són, a cukron és a rágógumin.

Rengeteget pazarlunk

Jelenleg a százmillió tonnát is meghaladja az unióban évente kidobott élelem mennyisége, a világon pedig másfél milliárd tonnányi az elpazarolt élelmiszer. A tervezet megalkotói szerint a tartós élelmiszerekről mindenki el tudja dönteni, hogy fogyaszthatók-e még, ráadásul esetükben a szín esetleges megváltozása a minőség kisebb változását okozza, de nem teszi egészségre károssá az adott élelmiszert. Ha a javaslatot elfogadják, akkor a tartós élelmiszerekre nem kerül lejárati idő, így a fogyasztó nem dobja ki a még jó eperlekvárt vagy spagettit.

Kétféle lejárati idő

„Az élelmiszer-biztonság mellett
a gazdasági jellegű visszaélések is ellenérvként merülnek fel egy ilyen koncepcióval szemben, de ezek ellenére sem szabad elvetni a lehetőséget.” - Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke

Hazánkban 1,8 millió tonnára tehető a kidobott élelmiszer mennyisége évente, ezen belül csak megbecsülni lehet a tartós élelmiszerek arányát Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke szerint. Az biztos, hogy százezer tonnás nagyságrendről kell beszélnünk. – A gyártás során, a kereskedelemben és a lakosságnál is keletkezik kidobott élelmiszer, valószínűleg a legnagyobb rész a lakosságnál, de erre nincsenek mért adatok – mondta az elnök. Ugyanez a helyzet a kereskedelemben is: a selejtnél nem jelzik ugyanis, hogy hiba vagy a szavatosság miatt kerül kukába egy termék.

Cseh Balázs arra hívja fel a fogyasztók figyelmét, hogy a csomagolásokon kétféle dátumot tüntethetnek fel: a minőség megőrzésére és a fogyaszthatóságra vonatkozót.

– Egészségi kockázat a fogyaszthatósági határidő lejárta után keletkezik, a minőségmegőrzési határidő lejárta után a gyártó által korábban garantált minőség változhat meg. Ezt sokan tévesen tudják, és kidobnak olyan élelmiszereket, amelyeknek kutya bajuk – mondja az Élelmiszerbank elnöke.

Adomány lehetne

Az ételpazarlást ugyanakkor egy másik módszerrel is csökkenteni lehetne az Élelmiszerbank szerint. Jelenleg a gyártásban vagy a kereskedelemben szavatosságukat vesztő tartós élelmiszereket meg kell semmisíteni, nem lehet karitatív célokra felajánlani, még akkor sem, ha csak 1-2 napja lejárt zöldségkonzervről van szó. Cseh Balázsék azért lobbiznak, hogy ez megváltozhasson, és olyan rászorulók juthassanak így élelmiszerhez, akik az élelmezésüket ennél sokkal veszélyesebb módszerekkel, például dögkútból kivett hússal oldják meg.

A friss élelmiszer kényesebb

Érdeklődtünk áruházláncoknál is arról, mekkora a kidobott tartós élelmiszerek mennyisége.

Az Auchan tájékoztatása szerint a hónapokon, heteken belül lejáró tömegfogyasztási cikkeket kiárusítás útján olcsóbban juttatják el vásárlóikhoz, tájékoztatva őket arról, hogy kevesebb idejük van elfogyasztani az adott terméket, mint egyébként.

– A tömegfogyasztási cikkek el szoktak fogyni a polcokról, mire kiárusításra kerülnének, mivel hosszú minőségmegőrzési idejűek – írták. Inkább a friss élelmiszereket érinti a selejtezés problémája, ezeknél a hűtésre, a szállításra és a tárolásra is jobban kell figyelniük.

Az Auchan szerint a lejárati idő eltörlésének fogadtatása termékfüggő lehet: olyan áruknál, melyeket átvizsgálhatnak megvásárlás előtt – például a rizs – szerintük nem hiányolnánk a lejárati dátumot, rövidebb lejáratú élelmiszereknél azonban fontosnak tartanánk ezek megőrzését.

Kevés kereskedői selejt

A Tesco sajtóosztálya szintén azt írta, hogy a szavatossági idő lejártának közeledtével több lépcsőben csökkentik az árakat: az áruházlánc globális célja az élelmiszer-hulladék csökkentése, ezért igyekeznek minimalizálni a selejtet.

A Tesco-csoport tavalyi felmérése szerint az ellátási lánc egészén az élelmiszer 32%-a hulladékként végzi, ebből mindössze 1% keletkezik a kereskedőnél, a többi nagyjából egyenlő arányban a termelőnél és a fogyasztónál. Épp ezért kampányokkal próbálják formálni az emberek szemléletét.

Az élelmiszer-adományozás útjában álló jogi, közigazgatási és felelősségbeli nehézségeket az Élelmiszerbankkal stratégiai partnerségben együtt dolgozó Tesco is kiemelte, hozzátéve, céljuknak tekintik az akadályok elhárítását. Megjegyezték, hogy a hatályos jogszabályi keretek közt az adományozható élelmiszerselejtet ők most eljuttatják a rászorulóknak.

A pazarlás megszüntetésében tehát valóban nagy szerepük lehet a különböző szabályzási változtatásoknak, de a tudatos fogyasztói magatartás az, ami igazán változtathat a helyzeten.

Tippek pazarlás ellen

Az otthon tárolt élelmiszereket nézzük át, a közeli lejáratúakat fogyasszuk el.

• Már vásárláskor tudatosan keressük a megfelelő lejáratú termékeket, otthon is legyen szempont, mi meddig jó még.

• Szállításkor, esetleges hűtésnél és otthoni tárolásnál is figyeljünk arra, milyen körülményeket kíván meg a termék.

Metropol/AgroLine
2014. június 04.