Nem tudjuk felvenni a versenyt a távol-keleti ország alacsony áraival - Számos magyar kistermelő ment tönkre az elmúlt években

A kínai nád piaci jelenléte hátráltathatja a magyar áru értékesítését, pedig ötven éven keresztül a magyar nád számított Európában a csúcsárunak. Az elmúlt tíz évben azonban exportunk a negyedére esett vissza. A kínai import az európai felvásárlási ár feléért cserél gazdát a piacon, s ezzel képtelenség versenyezni.

„A kínai nád esztétikailag szebb a magyarnál, de szerkezetileg sokkal rosszabb, így a minősége kifogásolható”

Gőzerővel aratják a nádat a Kis-Balatonon, ahol az engedélyek alapján február 15-ig kell elvégezni a munkát. Az idén több és jobb minőségű nádat takaríthatnak be, mint tavaly. Igaz, a jég hiánya miatt egyes területekre nem juthatnak el a munkagépek, amelyek csak az alacsonyabb, negyven centiméternél kisebb vízben tudnak dolgozni, a magasabb vízállású területekről csak akkor lehet betakarítani a nádat, ha olyan vastag jégréteg képződik, amely elbírná a kombájnokat, gépeket. Az viszont kedvező, hogy az aszályosabb időjárás miatt jelenleg alacsonyabb a vízállás, így a sekélyebb, kisvizes területeken is dolgozhatnak a nádaratók.

A betakarított növény egy részéből jó minőségű tetőfedő nád készül, a másik részét pedig exportálják. Komoly problémát okoz azonban az értékesítésben a kínai nád piaci jelenléte. Emiatt évről évre kevesebb vállalkozás nyújtja be pályázatát aratásra, mivel az importnád jócskán leszorította a jó minőségű hazai nád piaci árát.

„Néhány évvel ezelőtt holland kereskedők indították be nagy tételben a kínai importot, amely mára elárasztja az európai piacot. Eleinte ugyan az euró­pai tetőfedők hallani sem akartak arról, hogy kínai náddal dolgozzanak, szerintük ugyanis annak a minősége meg sem közelíti mondjuk a magyarét, de az egyre nagyobb tételek és felvásárlások miatt nem sokáig tudtak ellenállni” – mondta lapunknak Nagy Zoltán, a Nagy Nád '97 Kft. ügyvezetője. Ismertette, a kínai nád mindössze esztétikailag szebb a magyarnál, szerkezetileg azonban sokkal rosszabb, így minősége kifogásolható. „Amíg én Hamburgban nem tudok 1,80 eurós ár alatt értékesíteni egy kévét, mert az aratás, a tisztítás, a csomagolás és a szállítási költségek nem teszik lehetővé, addig egy kéve kínai nádat kilencven eurócentért értékesítenek a hamburgi kikötőben a kereskedők. A kínai import az európai felvásárlási ár feléért cserél gazdát a piacon, amivel képtelenség versenyezni” – jelentette ki Nagy Zoltán.

Számos kistermelő ment tönkre a magyar piacon, miután a nádexportunk a negyedére esett vissza az elmúlt tíz évben. Jelenleg Németország, Anglia, Franciaország és Dánia az elsődleges felvevőpiacunk, míg Hollandia, Belgium, Svédország és Olaszország elenyésző mennyiséget rendel hazánkból.

Nagy Zoltán szerint több és jobb minőségű nádat takaríthatnak be az idén Magyarországon, mint tavaly, de az előző két évben kevesebb termett, mint korábban, és erre a helyzetre szintén lecsaptak a kínai nádat importáló vállalkozások. „Ideje lenne visszaszerezni a magyar nád becsületét, miután ötven éven keresztül ez számított Európában csúcsárunak. A nádlobbinak azonban érdekében állt a magyar nád lejáratása, ezért már az uniós csatlakozásunk előtt rossz hírét keltették. Ráadásul a magyar nád minőségének rovására ment az az előírás is, amely szerint védett helyeken február 15-ig, más régiókban február 28-ig kell elvégezni az aratási munkálatokat. A termelők ezért már november végén, december elején nekilátnak az aratásnak, akkor, amikor még nem fejeződött be a növény biológiai érése, sok esetben zölden, levelesen vágják le a nádat” – hangsúlyozta Nagy Zoltán. Szerinte ezen lehet és kell is változtatni, a kínai nád piaci jelenléte azonban egyelőre megoldhatatlan feladat elé állítja a termelőket.

Magyar Hírlap/AgroLine
2012. január 23.