Tovább él a tanyasi csirke

tyúkok szabadtartásban

Egy európai uniós rendelet szerint már több mint tíz éve nem lehet a hústípusú, úgynevezett brojlercsir­kéket ketreces tartásban nevelni. De vajon miben különbözik a legtermészetesebb tanyasi csirketenyésztés a mesterséges, szinte „ipari” csirketartástól? Erre kereste lapunk a választ ifjabb Bárány Lászlóval, a Master Good Kft. tulajdonosával, aki természetes baromfinevelésben „utazik”.

Húsuk kevesebb vizet tartalmaz, sárgább, frissebb és zamatosabb, mint az ipari körülmények között nevelt szárnyasoké

Bármilyen tartási módról is van szó, a hústípusú csirkéket mindig mélyalmos rendszerben tartják, csak a tojóállományokat, amelyeket tojástermelésre tenyésztettek ki, tartják ketrecben. Az érvényes szabályozás értelmében kétféle módon lehet a csirkéket tenyészteni: „iparszerűen” és a lehető legtermészetesebb körülmények között – mondta lapunknak Bárány László, a Master Good Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Az „ipari” csirkéket, amelyek hat hét alatt elérik vágási súlyukat, mesterségesen megvilágított épületekben tartják. A tanyasi csirkét ezzel szemben természetes fényben nevelik, mivel minden épülethez tartozik egy egyhektáros kifutó is. „Az épületnek hatalmas ablakai vannak, így beáramlik a természetes fény. A csirkék napfényben kelnek és fekszenek” – mondta Bárány László.

A tanyasi csirke tenyésztéséhez olyan lassú növekedésű fajtákat használnak, amelyek nagyanyáink udvarában is kapirgáltak. A tanyasi csirke egyébként tovább is élhet, mivel csupán a tizenkettedik hét elteltével kerül vágóhídra. A csirkék kizárólag növényi eredetű táplálékon élnek, amely a húsuk minőségén is meglátszik. „Húsuk kevesebb vizet tartalmaz, sárgább, frissebb és zamatosabb, mint az ipari csirkéé” – sorolta a különbségeket Bárány László. A négyszáz négyzetméteres épületekben és a hozzá tartozó egyhektáros területen legfeljebb négyezer-négyszáz csirkét tartanak. Bárány szerint a tartásuk mintegy másfél-kétszer annyiba kerül, mint a mesterséges körülmények között tenyésztett állatoké, viszont a piacon igen keresettek a tanyasi csirkéből készült termékek.

A Bárány család száz éve, négy generáció óta foglalkozik csirketenyésztéssel, mára teljesen integrált gazdálkodás folytatnak a takarmánytermeléstől, a baromfikeltetésen át a feldolgozásig. A vállalkozás öt fővel indult a kilencvenes évek közepén, majd 1998-ban intenzív fejlődés kezdődött, jelentős beruházásokkal és létszámbővüléssel. „A fejlesztés hosszú távú céljainak kijelöléséhez át kellett tekinteni a meglévő struktúrát, a rendelkezésre álló kapacitásokat, figyelembe véve az európai uniós trendeket. Több nyugat-európai tanulmányút után döntöttünk a tanyasi, tehát szabadtartásos vagy más szóval öko-baromfinevelés magyarországi meghonosítása mellett” – mondta Bárány László. A program 2001-ben indult, a kedvező piaci fogadtatás eredményeként két évvel később megkezdődött a termékeket feldolgozó csomagolóüzem építése is. Napjainkban a feldolgozott csirkéknek több mint kilencven százalékát saját telepein állítja elő a cég.

Akkreditált laboratóriumi háttérrel bír a családi vállalkozás, s az integrált gazdasági tevékenység összes eleme megfelel az uniós minőségbiztosítási feltételeknek. „A teljes termelési és tenyésztési láncot ellenőrizzük, ha reklamálna valaki, bármikor utánanézhetünk az esetnek” – jelentette ki Bárány. A család, amikor csődbe ment a Hajdú-Bét cégcsoport, s a felszámoló nem talált új vevőt, úgy döntöttek, belevágnak az üzletbe, s hagyományos tanyasi csirke mellett felvették a repertoárba a brojlercsirkét. Az így tenyésztett szárnyasok az áruházak és gyorséttermek pultjaira kerülnek, de jut exportra mindkét technológiával nevelt csirkékből. A legnagyobb piacaik: Nagy-Britannia, Ausztria, Németország, Svájc, de Hongkongba is szállítanak. A teljes termelés harminc százaléka kerül exportra.

Szabadtartásos program

A családi vállalkozás a kezdetek óta bevonta a szabolcsi gazdákat az úgynevezett szabadtartásos programba. A üzleti kapcsolat lényege, hogy a programban együttműködő termelők telepeire naposcsibéket szállítanak, amelyeket hagyományos módszerekkel, szigorú ellenőrzés mellett nevelik fel. A naposcsibéket meleg, tágas, nappali fényt biztosító ablakos istállókban helyezik el. Táplálékuk kizárólag növényi eredetű alapanyagokból készül, legalább hetvenöt százalékban kukorica és búza felhasználásával. Kiegészítésként növényi fehérjék (szója, napraforgó), vitaminok és ásványi anyagok etetése engedélyezett. Állati eredetű fehérje és zsiradék nem kerülhet a táplálékba, tilos továbbá bármilyen növekedésserkentő, antibiotikum használata. Kitollasodás után a csirkék legkésőbb negyvenkét napos életkorban kikerülnek az utónevelő farmokra, ahol friss levegőn, a szabadban tartózkodnak. A baromfinevelő gazdák kötelesek mindent megtenni az állatok jó közérzetéért, mivel ez az állatvédelmi szempontok mellett javítja a hús minőségét is. A termelési előírásokat államilag kontrollált, független minősítő szervezet ellenőrzi, amelynek az igazolása szükséges a szabadtartásos tanúsító védjegy és az egyedi azonosító szám használatához.
Magyar Hírlap/AgroLine

Ahogy az állatokkal bánunk...

Elég szomorú, hogy a kíméletesebb tartás helyett a cég felvállalta a brolier csirke tenyésztését.
Érdekes az is, ahogy a cikk fogalmaz: "s hagyományos tanyasi csirke mellett felvették a repertoárba a brojlercsirkét." Nyelvtanilag se helyes, de ennél borzasztóbb az az érzéketlenség, ahogyan megfogalmazták. Mintha valami zeneszám-összeállítás vagy divatleírás lenne. Az ilyenektől kap hányingert az ember.

Én a magam részéről évek óta nem eszem ketreces tojást, vagyis 3-mal kezdődő jelzésűt, és próbálom minél több embernek elmondani, miért. Borzasztó, hogy a tojókat milyen körülmények között tartják, zöldségesrekeszekhez hasonló "terekben" nyomorog több állat. Próbálná ki a gazdájuk ugyanezt, többedmagával hasonló ketrecekben tolongani hónapokon keresztül. Szívből kívánom, hogy megtapasztalják.
Varga Krisztina

Kedves kidwick Nem arról

Kedves kidwick Smiling
Nem arról van szó, hogy nem kaphatnak a pipék állati eredetű fehérjét.
Hazánkban olyan rendelet van érvényben, hogy azok a táp és/vagy takarmányelőállitó üzemek, amelyek növényi termékekkel dolgoznak csak és kizárólag növényi alapanyagokkal dolgozhatnak. Erről van papirjuk és engedélyük, illetve ők állithatnak elő humán fogyasztásra is növényi örleményeket.
Aki viszont állati terméket is "kever-kavar" és felhasznál, az viszont csak és kizárólag bizonyos állatfajoknak állithat elö tápot / takarmányt, tehát kevesebbet fog forgalmazni, de sokkal. Kétféle üzemet meg nem igazán érdemes fenntartani.
Olyasmi ez, amikor a csoki csomagolására ráirják, hogy nyomokban mogyorót és mandulát is tartalmazhat, mert műzlis is előállitó üzemben készült.
Viszont egyes betegségek miatt ezt nem lehet megtenni a takarmányok előállitásánál és egészen egyszerűen nem készülhetnek egy üzemben...
viszont te otthon kotyvaszthatsz ilyesmit mindaddig, mig nincs üzemed, aminél engedélyt kell kérned a forgalmazáshoz Smiling

Baromfi takarmányozás

Itt részletesen olvashatsz a baromfi takarmányozásáról:
Baromfi takarmányozás
Állati eredetű takarmányok

Remélem segítettem.

szabadtartás

Tisztelt szerző!
A következö kérdésem lenne. miért nem kaphatnak a csirkék állati eredetü fehérjéket?mivel mi biopártiak vagyunk és hallani sem akartunk semmiféle indítótápról, mesterséges "vitamincseppről" ezért megkérdeztem az egyik főagronómus ismerősőmet mivel helyetesíthetőek ezek a dolgok?erre ő azt felelte nekem könnyű dolgom van mivel én gekkókkal(hüllökkel) is foglalkozom és mindig akadnak a háztartásban természetben megtalálható férgek, rovarok lisztkukac,viaszmolyhernyó,sáska,tücsök,esetleg csontkukac adjak nekik nyugodtan azt (persze mértékkel) kiegészítőként, hisz ezekhez a dolgokhoz a kapirgálás közben is hozzájutnak a kotlós alól kikelt csibék, és nem csak 42 napos koruk után. ugye ezzel nem okozok nekik bajt?
megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
üdv: kidwick

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)