Lassan régióssá nő a pálinka adózása ellen folytatott harc: Magyarország után Románia is megpróbálja elérni Brüsszelben, hogy a bérfőzetett és a saját főzésű pálinka után ne kelljen adózni. Persze a román kormánynál is olvasnak újságot, így Victor Ponta miniszterelnök a magyar kudarc ismeretében dolgozhatja ki a maga stratégiáját, amely sokban hasonlít a magyar pálinka-szabadságharcra, de sokban el is tér attól. Ponta szerint a siker nyitja mindössze annyi, hogy „tudni kell egy kérést megfogalmazni az Európai Bizottság felé”.

A magyar példából már tudjuk, milyen a rossz fogalmazás: a magyar kormány először bevezette a bérfőzésre és magánfőzésre vonatkozó adómentességet ötven hektoliterfokig, majd várta, hogy mit fog erre reagálni Brüsszel. Az eredmény egy kötelezettségszegési eljárás lett, amelyen elhasalt a javaslat. Az indoklás szerint a csatlakozási tárgyalások során kialkudott ugyan Magyarország kedvezményes adóztatást a pálinkafőzésre, ám az legfeljebb 50 százalékkal mérsékelhette volna a fizetnivalót. Adómentességgel maga az Orbán-kormány szegte meg a megállapodást. Ebből kiindulva azért elég kérdéses, mit fog elérni Ponta, még akkor is, ha a leköszönő uniós agrárbiztos 2008-ban román pénzügyminiszter volt, s éppen ő kérte Brüsszeltől az adómentességet, akkor sikertelenül.

Addig helyes a gondolatmenet (magyar és román részről egyaránt), hogy az uniós irányelv adott keretek között jelentős kedvezményt tesz lehetővé, akár adómentességet is. Tipikusan a hagyományos termelésben előállított, tradicionális termékek esetében lehetséges ez, ráadásul úgy, hogy az érdemben nem befolyásolja a közösségi piacot. Magyarország esetében azonban a pálinkafogyasztás java, nagyjából kilenc tizede épp a bérfőzött termékek elpárologtatásából ered. Nagyjából 15 millió liter pálinka készül így, a boltokba kevesebb mint kétmillió liter kerül.

Hasonló léptékekben gondolkodhat Románia is, legalábbis ami az adómentes mennyiséget illeti. Az uniós csatlakozás után vetette fel a házi pálinka adómentessé tételét az akkori liberális kormány mezőgazdasági minisztere, hogy a saját fogyasztásra főzött alkoholt 400 literig tegyék adómentessé, attól felfelé ezer literig pedig alkalmazzanak 50 százalékos kedvezményt, és 2008-ban hivatalosan kérte Brüsszel hozzájárulását az adószabályok módosításához. Az Európai Bizottság válasza az volt, hogy elemzik a román kérelmet. A bukaresti parlament megelégelve a várakozást megszavazta a mentességet, háztartásonként legfeljebb 250 literig, a jogszabály azonban mindössze egy hónapig maradt érvényben, 2010. január elsejével a kormány eltörölte az adómentességet, elkerülendő, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítson Románia ellen.

A mostani második kör egyesek szerint csak politikai marketingfogás volt az európai parlamenti választási kampány finisében. Főleg annak fényében, hogy egy éve a Ponta-kormány maga emelte 33 százalékkal az alkohol jövedéki adóját hektoliterenként 375 euróról 500 euróra, a fölött az adó hektoliterenként ezer euró.

Az unió engedélyezte a pálinka kedvezményes adóztatását például Madeira számára. A sziget kérése 75 százalékos kedvezményről szólt, amelyet végül azért adott meg Brüsszel, mert a gyártás tradicionális, gépesítetlen, így sem mennyiségben, sem más módon nem veszélyezteti az unió piacát. Sőt, a sziget több termény előállítására is kap támogatást, mivel a domborzati viszonyok miatt csak kézi erővel művelhető a terület.
hirdetés

Ezek alapján sem Romániának, sem Magyarországnak nincs nagy esélye arra, hogy ipari mennyiségű házi pálinka gyártására mentességet kapjon.

Népszabadság/AgroLine
2014. május 28.