Vannak még nehézségek az új földtörvény körül

Parcellák.jpg

– A K&H és az Agrár Európa Kft. szervezte jubileumi 10. Agrár Klub a termőföldet, és az ezzel kapcsolatos törvényeket, tényeket, lehetőségeket állította a középpontba. A használatot is szabályozó új földtörvény miatt nehézségekbe ütközik a földforgalom, aminek következtében a földárak csökkenése várható, valamint nehéz helyzetbe hozhatja a kisméretű földbirtokkal rendelkező mintegy kétmillió hazai földtulajdonost és a mezőgazdasági társas vállalkozásokat, szövetkezeteket.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény (földtörvény) ugyan idén május 1-jétől hatályba lépett, a gyakorlati alkalmazása még sok bizonytalanságot rejt. A jubileumi 10. Agrár Klub témája az új földtörvény szabta változások és az ebből eredő lehetőségek voltak. Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője elmondta, hogy az ügyfélkörben végzett felmérések alapján a földbérleti jogok többsége 10 évnél hosszabb időre szól. Ez egyrészt pozitívum, mivel így a következő években még lehetőség van a földforgalmat és – használatot meghatározó javaslatok megfogalmazására. Másrészt azonban kérdéses, hogy 10 év múlva lesz-e egy olyan fiatal gazdálkodói réteg, amelyre át tud szállni ez a földhasználati jog, gyakorlatilag egy generációváltás előtt áll a mezőgazdaság.

A téma szakértője, Dr. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese vitaindító előadásában rámutatott arra, hogy a törvényi szabályozás folyamata feltehetően még nem tekinthető lezártnak. Mivel hiányzik az üzemtörvény és az integrációs törvény, illetve a végrehajtást lehetővé tevő, így például a helyi földbizottságokra vonatkozó rendeletek, valamint a mezőgazdasági végzettség és a mezőgazdasági termelőszervezet fogalmai is egyelőre ellentmondásosak, így várható még módosítás.

A nemrég életbe lépett földtörvény a földforgalmat, a földtulajdon megszerzését hivatott szabályozni, ugyanakkor a földhasználatot is meghatározza, mivel immár az is hatósági jóváhagyás köteles. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigi tapasztalatok alapján az új földtörvény bevezetése óta a nyilvántartásba bejelentkező földművesek, illetve mezőgazdasági termelő szervezetek száma egyelőre jelentősen elmarad a várakozásoktól. Jelenleg közel 6000 földműves és 31 mezőgazdasági termelő szervezet ügye van folyamatban. A földforgalom gyakorlatilag leállt, mivel az új jogszabály alkalmazása jelentősen megnövelte a földtulajdon adásvételének átfutási idejét. Ez a jelen szabályozási körülmények között ideális esetben mintegy 184 nap. A helyzetet pedig tovább nehezíti, hogy az ország különböző pontjain eltérő jogértelmezésekkel lehet találkozni a földtörvény gyakorlati alkalmazásakor. Ennek következtében a földár – akár drasztikusan is – csökkenhet a következő időszakban. A földtörvény jelenlegi állapotában főként az értelmezhető méretű gazdasággal és eszközállománnyal rendelkező egyéni gazdaságoknak kedvez a kisméretű földbirtokkal rendelkezőkkel, a gyengébb minőségű földterületek birtokosaival, a nagy és hatékony állattartó-telepek tulajdonosaival és a sok kistulajdonos összeállásán alapuló szövetkezetekkel, gazdasági társaságokkal szemben. Holott a KSH adatai szerint a földterületek 40 %-át használó mezőgazdasági szervetek a bruttó termelési érték 59%-át állítják elő.

Az eddig megszerzett jogokat az új szabályozás ugyanakkor nem érinti, a haszonbérleti szerződés lejártáig a már érvényben lévő állapot változatlan. A jelenlegi földhasználók azonban máris keresik az alkalmazkodás módját, lehetőségeit, mivel az új szabályozás szerint szükséges szigorú kötelezettségvállalások mellett az elővételi jog a jelenlegi haszonbérlőt háttérbe sorolja. A további, hosszabb távú következményeknél a szakértő szerint azzal lehet számolni, hogy a földforgalom nehézségei miatt a legális agrárfoglalkoztatás csökkenése felgyorsul, a fejlesztéseket pedig átmenetileg visszafogják az agráriumban. Emellett az állattenyésztés visszaesésére is lehet számítani, akár még a modernizált telepek egy része is a bezárás mellett dönthet. A szakértő kihangsúlyozta, hogy hosszú távon csak a modernizációra és innovációra képes, hatékony agrártermelőknek van jövője. A különböző szintű integrációkat újra kell gondolni, hiszen a hosszú távú bérlettel rendelkező agrárcégek iránt feltehetően nőni fog a befektetői érdeklődés.

AgroLine
2014. június 20.

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)