Mintegy nyolcvan százalékon áll - a szó szoros értelmében is - megyénkben az aratás.

A szombat óta tartó újabb, jelentős esőzések miatt azonban csak reménykedhetnek a gazdák, hogy a jövő héten rámehetnek a gépek a talajra s végre magtárakba kerül a még lábon álló maradék is, mondta érdeklődésünkre a megye vezető falugazdásza.

– Mintegy 62 ezer hektár volt az összes aratni való. Búzából a még kint lévő 1800 hektárt figyelembe véve, jó ha 29 ezer hektár lesz a ténylegesen betakarított terület, tájékoztatott Mátyás László hozzátéve: – Sajnos az utóbbi 3-4 napban megyei átlagban 120-150 mm csapadék hullott, ami sokat ront a helyzeten, a termés minőségén elsősorban, de a rettentően elázott talajok miatt akár az őszi vetések előkészítésén is. Eddig a megyében 3,5 tonnás a búza termésátlagunk, de ettől rosszabb a kép minőség szempontjából. A behordott termésnek csupán a 43 százaléka étkezési minőségű, s ugyanekkora hányada takarmánynak való, míg a fennmaradó rész értékesíthetetlen, léha szem.

A zabnál legnagyobb a lemaradás: a teljesítés 31 %-os, (a termésátlag 1,66 t/ha). Ugyanez a rozsnál 46 (2,3 t/ha), a tritikálénál pedig 60 % (2,4 t/ha). A főfalugazdász szerint a minőségromlásban jócskán benne van a fuzárium fertőzés, ami az eddig betakarított búza közel egyötödénél a 10 %-ot is meghaladja.

Áll a víz a földeken Penyigén

A sok csapadéktól hagyományosan szenvedő szatmári táj talán legmélyebben fekvő települése Penyige. A kedd-szerdán lehullott közel 50 mm eső következtében már megint áll a víz a földeken tudtuk meg Végh Endre helyi gazdálkodótól akinek még aratatlan a tritikáléja. Mint mondja a falu határában a gazdák már közel kétharmadát levágták a kalászos gabonáiknak, s a termés 2-3 tonna között mozog hektáronként. Ami a felvásálási árakat illeti, most már „szeme van„ a takarmánybúzának is, amiért jelenleg már a 3400 forintos nettó árat is megadják mázsánként.

Étkezési búza pedig ahogy Szatmárban, úgy Beregben sem akadt, mert ha sikérben, fehérjében jó is volt valakinek a búzája, esésszámban, hektoliter súlyban nem ütötte meg a malmi minőséget, a gombafertőzésről már nem is beszélve, erősített meg gazda társának állítását a beregdaróci Csekő József. A beregi gazdálkodó egyelőre a zabját szeretné learatni, de tart tőle, hogy ha sokáig így marad az idő, már nem lesz érdemes.

– Sajnos a tarlóhántásokat is megakadályozza ez a rengeteg eső, pedig a beregi gazdák körében most nagy a repcevetési kedv – egy hektár repce idén annyi árbevételt hoz, mint a búza kétszer akkora területről – csak vetőágyat tudjanak készíteni az időben történő vetéséhez – teszi hozzá Csekő József.

HAON/AgroLine
2010. július 30.