PRRS | A fertőzött kis gazdaságokban júliusig cserélik az állományt, a nagy telepeken év végén.

Megkezdék a Heves megyei sertésállomány fölmérését, majd a mentesítéssel folytatják ott, ahol a reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómával, a szakemberek által PRRS-nek nevezett betegséggel fertőzött állományt találnak. Ahogyan arról már korábban lapunkban írtunk, idén hét megyében – Nógrádban, Hevesben, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szabolcs-Szatmárban, Vasban, Zalában és Somogyban – végzik el a sertésállomány mentesítését. Az adott megyék azért kerültek be első körben a programba, mert ezekben jelenleg alacsony az állomány fertőzöttsége.

– Heves megyében jelenleg húsz nagy létszámú sertéstelep van, ezek állományait június végéig minősítjük. A kis létszámú állományokban május 31-ig nagyrészt elvégeztük a vérvételt és a laborvizsgálatokat. Ott minősítünk, ahol vannak tenyészállatok, akár kan, akár koca, akár pedig kocasüldő. De az önálló árutermelő hízóállományokban is lesz minősítés, azaz azokon a telepeken, udvarokban, ahol a sertéseket nem saját fogyasztásra történő hizlalási céllal tartják, és ahol szaporítás nem folyik – tudtuk meg dr. Major Marianntól, a Heves Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának járványügyi osztályvezetőjétől. Hozzátette, hogy a kis létszámú állományoknál, egy másik betegséghez kapcsolódva, a PRRS-re vonatkozóan eddig is gyűjtöttek adatokat, s az elmúlt évi vizsgálatok alapján két szeropozitív telepet tartanak nyilván.

– A mentesítés tulajdonképpen állománycserével történik, ezért is kezdik például megyénkben, azaz a fertőzöttséggel kevésbé érintett területen a programot, hiszen itt kisebb arányú veszteséggel számolunk. Nyilvánvalóan eltérőek a feltételek a kis- és a nagy létszámú tenyészeteknél. Az ellenőrzések költségeit a kis gazdaságok esetében egyébként az állam magára vállalja, ám a nagyoknál ezt az összeget a gazdálkodóknak kell állniuk, ugyanakkor persze, támogatási lehetőség részben rendelkezésre áll – mondta el a legfontosabb tudnivalókat dr. Major Mariann.

Az idei vizsgálatok alapján pozitív kis tenyészetek állományát június végéig kell cserélni, majd az állományi adatok alapján szeptember végéig a hatóság minősíti a településeket aszerint, hogy jelen van-e a PRRS. Augusztus végéig mentesítési terv készül, amelyet egy hónapon belül jóváhagynak. November végéig a nagy létszámú telepekre is elkészítik a terveket, amelyeket az idei év végéig kell jóváhagyni. Ezt követően kezdődhet az állománycsere. Más megyékben is elkezdődnek a felmérések, de az egész országra kiterjesztett programba a hét, már említett megye tapasztalatait építik be.

– A PRRS elsősorban szaporodásbiológiai problémákat okoz, ennek következtében a kocák nem vemhesülnek, esetleg vetélnek, illetve halva ellés is előfordulhat. Sok esetben a malacok nagyon gyenge állapotban jönnek a világra, s pár nap után elpusztulnak. A fertőzés légzőszervi problémákat is okozhat, főleg hízóknál. Nem csak a PRRS okozta közvetlen tünetek (láz, tüdőgyulladás) jelent komoly gondot, hanem az is, hogy a vírus az immunrendszert is megtámadja, s az állatok másodlagos fertőzéseket kaphatnak el.

– A betegség emberre nem veszélyes, viszont a gazdasági kártétel miatt bejelentés-köteles. A hízókat vágóhídra lehet szállítani, a hús fogyasztható. A gazdák tenyésztési veszteséget szenvedhetnek el, hiszen a tenyészállatokat is le kell vágni, viszont az állam a tenyészérték és a vágóérték közötti különbséget megtéríti – ismertette a betegség tüneteit, valamint az előforduló következményeket a járványügyi osztályvezető.
Elmondta: a mentesítési programmal az a cél, hogy a gazdák állatorvosi költségeit csökkentsék, állategészségügyi szempontból is értékesebb állományok alakuljanak ki, ezzel elősegítve a versenyképesebb termelést. A továbbiakban csak minősített, PRRS-negatív állatokat hozhatnak a megyébe, akár a telepekre, akár a vásárokra. Ezeket is előbb karanténban kell tartani, s meg kell vizsgálni.

A cél, hogy Hevesbe csak egészséges malacok érkezzenek, ezek orvosi költségei alacsonyabbak lesznek, szaporulatuk is biztosabb. Képünk illusztráció. Fotó: AS A cél, hogy Hevesbe csak egészséges malacok érkezzenek, ezek orvosi költségei alacsonyabbak lesznek, szaporulatuk is biztosabb. Képünk illusztráció. Fotó: AS

Nyugat-Európában is indul mentesítési program
A betegség az 1980-as évek végén jelent meg az USA-ban. Gyorsan átterjedt Nyugat-Európába. Onnan az 1990-es évek elején importált élő sertésekkel hurcolták be Magyarországra. Az első szeropozitivitást itthon 1993-ban jelentették, a betegséget okozó vírust 1995-ben mutatták ki. Az Európai Unió az első vetéléshullám után szigorú szabályokat vezetett be, amiket később enyhített, mert nagyobb gazdasági károkat okozott, mint a „lecsendesedő” betegség. Ám mostanra úgy tűnik, a mentesítés költségei alacsonyabbak lehetnek, mint a fertőzések által okozott hátrány. Több európai országban is tervezik a hazánkéhoz hasonló kampány indítását.

Hatvanezer sertés lehet most Hevesben
Bár a sertésállomány létszáma állandóan változik, a legutóbbi adatgyűjtés alapján a nagy létszámú telepeken legalább 54-55 ezer egyedet, míg a háztáji gazdaságokban körülbelül négy-ötezer sertést tartanak Heves megyében. Az elmúlt esztendei vizsgálatokban a kis létszámú udvarok közül kettő bizonyult fertőzöttnek, míg a nagy létszámú telepeinkből – az eddigi felmérések alapján – most három érintett. Ugyanakkor van olyan telep, ahol eddig – jogszabályi háttér hiányában – egyelőre nem volt kötelező elvégezni a tájékozódó vizsgálatokat. A KSH szerint tavaly év végén valamivel több mint 2,9 millió sertést tartottak Magyarországon.

HEOL/AgroLine
2014. június 03.