Szarvason épül fel Magyarország első nagy teljesítményű biogáz üzeme. A napokban beindult beruházás példa lehet arra, hogyan lehet a helyi érdekeket összehangolva, a vidéki gazdaságot élénkítve zöldipari beruházásokat megvalósítani Magyarországon.

Kenderesnél magánerőből épült meg a biogáz kisüzem

A szarvasi nagy teljesítményű biogázüzem felépítésének költsége 3,9 milliárd forint, amelyet az Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. saját erőből és banki hitelekből fedez. A beruházás, amely a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.-vel valósul meg, az Új Magyarország fejlesztési terv keretéből 494 millió forint támogatásban részesült. Az üzem 4,2 megawatt teljesítményű lesz, és csaknem százezer tonna mezőgazdasági hulladékot – hígtrágyát, vágóhídi hulladékot, almos trágyát, tejsavót – dolgoz fel. A kivitelezési munkálatok 2011-ben fejeződnek be. A befektető egy új biogázfinomító-üzem építését is tervezi.

Adottságai miatt Magyarországon jelentős mennyiségű, energia hasznosítására alkalmas mezőgazdasági és élelmiszer-ipari melléktermék keletkezik, azonban hasznosítás helyett komoly költségráfordítással ártalmatlanítják azokat.

„A kormány kiemelt ágazatként kezeli a zöldipar támogatását a most formálódó második Széchényi-tervben” – mondta lapunknak Bencsik János államtitkár. Európában egyre nagyobb a kereslet a szállításra is alkalmas, finomított biogáz iránt. Az iparág fejlesztése a magyar vidék felzárkóztatásának egyik fontos eleme lehet. Németország például tizenöt évvel ezelőtt indított sikeres programot a zöldipar fejlesztésére, ahol jelenleg 5500 biogázüzem működik, s mintegy háromszázezer embernek ad megélhetést, ráadásul 2010-től exportja megelőzi valamennyi ágazat teljesítményét. A mezőgazdasági melléktermékek hasznosítására épülő zöldipar számos előnyt hordoz: csökken a környezetterhelés, az ártalmatlanítás költsége nem terheli a vállalkozásokat, és a vidéki közösségek helyben termelt energiához juthatnak. A második Széchényi-terv, amely várhatóan 2011. január 15-én rajtol az uniós források átcsoportosításával felszabaduló finanszírozások segítségével, egyik fontos eleme lesz a hazai zöldipar felépítésének támogatása. A program célja, hogy az építőipari kivitelezők és az alapanyag-beszállítók mellett a helyi kis- és a középvállalkozások is piacot találjanak és bekapcsolódjanak a technológiai háttériparba.

A gazdasági tárca a vidékfejlesztési tárcával egyeztetett arról is, hogy a megújuló energiákra épülő ipar fejlesztési programjai térben lefedjék az ország valamennyi részét, és a beruházások döntően a helyben található, primer energiaforrások – biomassza, termálvíz – hasznosítására irányuljanak. Az egyes vállalkozások helyett az ágazat komplex támogatása szerepel a tervek között, és olyan tulajdonosi körök kialakítása, ahol a befektető vállalkozások mellett a helyi vállalkozók és az önkormányzatok is szerephez jutnak.

A szarvasi beruházás mintaprogramja lehet a hazai zöldipar fejlesztésének, hiszen a bajor befektető a hazai tulajdonú Gallicoop Zrt.-vel és sok helyi vállalkozással együttműködve valósítja meg a beruházást és az üzemeltetést.

Magyar Hírlap/AgroLine
2010. július 28.