Kölcsönös megfeleltetés

Keresztmegfeleltetés (cross compliance) 2009. január 1-től került bevezetésre!

Mi is a keresztmegfeleltetés:

Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) fenntartására vonatkozó
előírásokilletve a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK)
követelményeinek összességére.

Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK), melyet az 1782/2003/EK rendelet III. melléklete határoz meg. 19 EU irányelv előírásait tartalmazza a természetvédelem, a környezetvédelem, az állatjelölés, az élelmiszerbiztonság, az állat- és növényegészségügy és az állatjólét területén. Ezeket az előírásokat jelenleg is hatályos jogszabályok szabályozzák Magyarországon.

2009. évtől kerülnek ellenőrzésre az agrártámogatások vonatkozásában:
•Természetvédelmi előírások
•Környezetvédelmi előírások
•Állatjelölés és nyilvántartás

2011. évtől kerülnek ellenőrzésre az agrártámogatások vonatkozásában:
•Élelmiszerhigiéniai előírások
•Növényvédelem előírásai
•Állategészségügy és állatvédelem

A kérelmek 1%-a kerül ellenőrzésre, kivéve a szarvasmarha jelölést, ahol a kérelmek 10%-a és a juh és kecske jelölést, ahol ez 3%. De a meg nem felelések nagyobb előfordulása esetén növelni kell a helyszíni ellenőrzések számát. Továbbra is adminisztratív és helyszíni ellenőrzésről beszélhetünk, de a helyszíni ellenőrzés során nemcsak területmérésre, hanem dokumentáció ellenőrzésre is sor kerül. Az ellenőrzést a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot és a NATURA 2000 esetében az MVH végzi, a többi esetben az MgSZH.

Az ellenőrzéseket előzetes bejelentés nélkül, indokolt esetben 48 órával előbb történő értesítéssel kell elvégezni. Egy gazdálkodónál a többcélú ellenőrzést egyszerre kell elvégezni a teljes gazdaságra, s nemcsak a támogatással érintett területekre.

A szankció megállapításánál figyelembe veszik a meg nem felelés mértékét, a meg nem felelés súlyosságát, a meg nem felelés tartósságát és a meg nem felelés ismétlődését.
Ismételt meg nem felelés ugyanazon követelmény, előírás vagy kötelezettség három egymást követő éven belül több mint egy alkalommal megállapított megsértése, feltéve, hogy a mezőgazdasági termelőt értesítették a korábbi meg nem felelésről és adott esetben lehetősége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az előző meg nem felelés megszüntetésére.
Gondatlanság esetén a szankció 1-5 %, de ismétlődés esetén a szankciót megháromszorozzák.
Amennyiben az ismétlődés szankcionálása eléri a 15%-ot, a következő évben ez már szándékosságnak minősül. Szándékosság esetén a szankció 15-100 %, általában 20%, de több évre történő kizárás is lehetséges.

Kölcsönös megfeleltetés területei:
• Környezetvédelem, természetvédelem
• Állatjelölés, élelmiszerbiztonság, növény- és állategészségügy
• Állatjólét
• HMKÁ

Ha a gazdálkodó egy kölcsönös megfeleltetési területen belül több előírást sért meg, akkor a megállapítható szankciók közül a legsúlyosabbat kell figyelembe venni.
Amennyiben a gazdálkodó több előírást sért meg különböző kölcsönös megfeleltetési területeken, akkor a területenként megállapított szankciók összegződnek, de összességében gondatlanság esetén a szankció nem haladhatja meg az 5%-ot.
A szankció a teljes évi közvetlen támogatás összegéből kerül levonásra.
Mivel a ki nem fizetett támogatás az EU költségvetésébe kerül vissza, a magyar gazdálkodók számára ez elvész. Így közös érdekünk, hogy minden gazdálkodó teljesítse a gazdaságára vonatkozó előírásokat.

HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ( HMKÁ) ELŐÍRÁSAI

I. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások:
1. előírás: Talajerózió elleni védelemre vonatkozó szántóföldi növénytermesztési előírások:
a) 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány,
cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka.
b) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a kukorica, silókukorica, napraforgó:
ba) rétegvonalas művelés mellett termeszthető, vagy
bb) termesztése esetén a nyári betakarítású elővetemény tarlóját a betakarítást
követően október 30-ig meg kell őrizni és gyommentes állapotban kell tartani,
vagy
bc) másodvetésű takarónövény alkalmazása mellett termeszthető.

2. előírás: Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében.

II. Talajszervesanyag tartalma
3. előírás: Vetésváltásra vonatkozó előírások:
a) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa és dohány;
b) Egymás után három évig termeszthető: kukorica;
c) Több évig termeszthető maga után: évelő kertészeti kultúrák, évelő
takarmánynövények, fűmagtermesztés, méhlegelő céljából vetett növények, illetve
energetikai hasznosítás céljából vetett több éves növények, valamint a rizs;
d) Minden egyéb növény egy évig termeszthető.
A 2008. évi egységes területalapú támogatás iránti kérelem beadásának időpontjában a
területen termesztett kultúra számít a kiindulási évnek, melyhez viszonyítják a jövőben a
vetésváltásra vonatkozó szabályok betartását.

4. előírás: Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos.
Ezen előírás alól két esetben lehet eltérni:
1.) az illetékes növény-egészségügyi hatóság által zárlati károsítókkal való fertőzés
miatt hozott hatósági határozat alapján, illetve
2.) az illetékes természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból
hozott hatósági határozat alapján.

III. Talaj szerkezetére vonatkozó előírások:
5. előírás: Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés
tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi
munkavégzést.

IV: Minimális művelés szintjének megőrzése:
6. előírás: A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos.
„túllegeltetés: a gyep olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodása, melynek során a
gyepben állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban
kiritkul, a talajfelszín fedetlenné válik.”
Az előírás betartásától az illetékes természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi
okokból hozott hatósági határozat alapján el lehet térni.

7. előírás: A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani.
„gyommentes állapot: gyommentes állapotúnak kell tekinteni azt a hasznosított területet,
amelyen különböző - kémiai, fizikai, biológiai – gyomszabályozási módszerek
alkalmazásával megakadályozták a gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását,
olyan mértékben, hogy a gyomnövényekkel való borítottság a parcella kiterjedésének 30%-át,
illetve 3 hektárnál nagyobb parcella esetén az egybefüggő 1 ha-t nem haladja meg, továbbá
nem tartalmaz veszélyes gyomnövényt.”
„veszélyes gyomnövények: selyemkóró, parlagfű és aranka fajok”

8. előírás: A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú
növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.

+ 1. előírás: Az állandó legelőkön, azok védelme érdekében a 4-8. előírásaiban foglalt
előírásokat kell betartani.

Jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmények.JFGK

2009-től kerül bevezetésre:
1. Természetvédelem
2. Környezetvédelem
3. Állatjelölés
Természetvédelem
Natura 2000 területeken csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet a
gyepterületeket feltörni, felülvetni.

Natura 2000 területeken az erdőkről és az erdővédelméről szóló törvény, valamint a fás szárú
energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fát a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet kivágni, telepíteni.

Natura 2000 területeken mezőgazdasági tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítéséhez
a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Natura 2000 területeken a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges az
erdőtelepítéssel, illetve az erdő igénybevételével kapcsolatos hatósági eljárásban.

Natura 2000 területeken a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges a
term_föld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz.

Natura 2000 területeken be kell tartani a földhasználati szabályokat.

Védelemben részesül_ madárfajok egyedének tartásához, hasznosításához, bemutatásához a
természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

Tilos a madarak fészkének és fészkelésének zavarása, megrongálása vagy elpusztítása.

A vadászati idényen kívüli vadászat tilos.

A vadászható madárfajok körébe nem tartozó faj egyedének vadászata tilos.

Számszeríjjal, hurokkal, horoggal, madárléppel, veremmel, nem szelektív hálóval történő
vadászat tilos.

Légi, motoros járműből, továbbá az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő
vízi járműből történ_ vadászat tilos. Mesterséges fényforrás, automata vagy félautomata
fegyver, vak és megcsonkított él_ csali állat, áramütést okozó elektromos eszközök, a vad
megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz , robbanószerek, tükör és más vakító
eszköz, mérgezett vagy altató csalétkek, nem szelektív csapdázási módszerek, vadászható
madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását
eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz, illetve eljárás és
módszer, elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas
célzó eszközök vadászatban való használata tilos.
Tilos a védett növényfajok egyedeinek engedély nélküli elpusztítása, károsítása, begyűjtése,
birtokban tartása, adásvétele, cseréje.

Nem őshonos élőszervezetek betelepítéséhez engedély szükséges.
A földhasználati szabályok
A kölcsönös megfeleltetés nemzeti szint követelményei között a földhasználati szabályok
betartása egy követelményként szerepel, de tulajdonképpen itt számos kötelezettség
betartásáról van szó. A 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet értelmében a Natura 2000
gyepterületek földhasználati előírásai a következők:

1. A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani.
2. Gyepterületen csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető.
3. A gyepterület túllegeltetése tilos.
4. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.
5. Tápanyag-utánpótlás csak a legelőállatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya
kiszórása tilos.
6. A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át - beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági
határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is - kaszálásonként változó
helyen kaszálatlanul kell hagyni.
7. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.
8. Napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos.

Engedélyhez kötött tevékenységek

9. A nád irtásához:
- Natura 2000 gyepterületeken a felügyelőség engedélye szükséges,
- helyi jelentőségű védett természeti területnek min_sülő Natura 2000 gyepterület
esetében a települési önkormányzat jegyzőjének (a f_városban a főjegyzőnek) az
engedélye szükséges.
10. Az október 31. és április 23. között történő legeltetéshez:
- Natura 2000 gyepterületeken a felügyelőség engedélye szükséges,
- helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület
esetében a települési önkormányzat jegyzőjének (a fővárosban a főjegyzőnek) az
engedélye szükséges.
11. Vadgazdálkodási létesítmények, berendezések kialakításához a vadászati hatóság
engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt:
- Natura 2000 gyepterületeken a felügyelőség,
- helyi jelentőségű védett természeti területnek minősül_ Natura 2000 gyepterület
esetében a települési önkormányzat jegyzője (a fővárosban a főjegyző).
Kaszálás szabályai
12. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő
állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.
13. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelez_.
14. Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell
akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel
vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.
15. Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedése és terjedése elleni speciális
növényvédőszer-kijuttatáson kívül egyéb vegyszerhasználat tilos.
16. A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak
legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti
park igazgatóságnak. Amennyiben az inváziós és termőhely-idegen növényfajok elleni
védekezés során a földhasználó nem tudja betartani a kaszálatlanul hagyott területre
vonatkozó 5%-os határértéket, úgy ezt a kaszálás időpontjáról szóló előzetes
bejelentésével egy időben jeleznie kell a működési terület szerinti nemzeti park
igazgatóságnak.
17. Gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követ_ 30 napon túl tilos.

Környezetvédelmi követelmények

1. Szennyvíziszap mg.-i felhasználása.
Nem jellemző a térségre, ezért nem részletezzük.

2. Felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme
Olaj, növényvédő szer megfelelő tárolása, talajba és felszíni vizekbe jutásának megakadályozása.

3. Nitrát érzékeny területek.
a felszíni vizek tekintetében
_ a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó,
_ valamennyi ivóvíz-ellátási célt szolgáló tározó vízgyőjtő területe;
_ a felszín alatti vizek tekintetében minden
_ karsztos terület, ahol a felszínen vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit,
mész- és dolomitmárga képződmények találhatók,
_ üzemelő és távlati ivóvízbázis, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivétel
külön jogszabály szerint kijelölt vagy lehatárolt véd_területe,
_ a fenti pontokba nem tartozó karsztos terület, ahol a felszín alatt 100 m-en belül
mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók, kivéve, ha lokális
vizsgálat azt bizonyítja, hogy nitrogéntartalmú anyag a felszínről 100 év alatt sem
érheti el a nevezett képződményeket,
_ olyan terület, ahol a főporózus-vízadó összlet teteje a felszíntől számítva 50 m-nél
kisebb mélységben van,
_ belterület, kivéve, ha a felszín alatti víz nitrát tartalma bizonyítottan nem haladja meg
az 50 mg/l értéket, és ahol a települési rendezési terv alapján állattartás folytatható;
_ a bányatavak 300 méteres parti sávja;
_ az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek,
valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe;
_ a nagy létszámú állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók
területe, illetve
_ a külön jogszabály szerinti trágyafeldolgozás területe.
A Nitrátérzékeny fizikai blokkok azonosítóit a nitrátérzékeny területek
MePAR szerinti fizikai blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007 (VI. 1.) FVM
rendelet tartalmazza.
A következő mérettartomány fölötti telepek tartoznak tehát a
nitrátérzékeny területek közé:
A egységes környezethasználati engedélyezés szerint:
Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre, több mint
40 000 fér_hely baromfi,
2000 fér_hely (30 kg-on felüli) sertések,
750 fér_hely anyakoca
Az Állat-egészségügyi szabályzat szerinti a nagy létszámú állattartó telepek azok, amelyen az
elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább
harminc ló, vagy
ötven szarvasmarha, vagy
kétszáz juh, kecske vagy
száz sertés, vagy
kettőezer broiler baromfi, vagy
ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy
ötven strucc, vagy
ötven anyanyúl és szaporulata.
 Nitrátérzékeny területen évente a mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. A kijuttatásra kerülő nitrogén hatóanyag mennyiségének meghatározásakor megadott értékekkel kell számolni.
 Tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-től a trágyakijuttatás megengedett
 Tilos a trágyakijuttatás fagyott, vízzel telített vagy összefüggő hótakaróval borított talajra
 Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére
 A tilalmi időszakban (november 15-től február 15-ig) legeltetni sem szabad, kivéve, ha az állatsűrűségből adódóan az adott területre kijutó nitrogén hatóanyag nem haladja meg a 120 kg/ha értéket.

 lejtős területekre vonatkozó trágyakijuttatási korlátozások
 17 % -nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki
 15-17 % meredekségű lejtőn istállótrágya csak a legeltetéssel hasznosított gyepterületekre, és ültetvények telepítéshez és felújításához juttatható ki talajvédelmi tervben meghatározottak szerinti erózió elleni védelem biztosításával együtt
 Műtrágya 12 %-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak azonnali bedolgozás mellett juttatható ki
 15 % terepesés felett műtrágya talajra nem juttatható ki, kivéve az erózió elleni védelemmel ellátott ültetvényeket
 Hígtrágya nem juttatható ki 6 %-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással, melynek alkalmazása 12 %-ig megengedett
 Injektálási technológia hígtrágya kijuttatáshoz 17 % meredekségig alkalmazható
 A vizek védelmét szolgáló védőtávolságok
 műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában
 szervestrágya tavak partvonalától mért 20 méteres sávban
 Szervestrágya egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban (a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű).
 forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben
 A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét.
 Műtrágya talajvizsgálatra alapozottan
 Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel mezőgazdasági területen
 Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható.
 Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni.
 6 havi tárolókapacitás
 Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani.
 a keletkező trágya meghatározott időközönként feldolgozásra kerül, például komposzt, fermentálási, vagy biogáz üzem alapanyagként, akkor olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását
 Megfelelő műszaki paraméterek 2011. december 31.

 Nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak, valamint nem nitrátérzékeny területen az egy háztartás igényeit meghaladó állattartást folytatónak, a gazdálkodási évre vonatkozóan (szeptember 1. és az azt követő év augusztus 31. között) az adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy egyéb nyilvántartást ennek megfelelő adattartalommal
 A mezőgazdasági tevékenységet folytató, valamint az állattartást végző a rövidesen megjelenő rendelet szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a gazdálkodási évet követő december 31-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak.
 Átmeneti időszak: 2008. naptári évre vonatkozó adatszolgáltatás határidő: február 28.

Növényvédő szerek felhasználása
 Növényvédő szert engedélyező hatóság érvényes engedélye alapján lehet forgalomba hozni és felhasználni
 Növényvédő szert csak az engedélyben foglaltaknak megfelelően lehet felhasználni.
 A növényvédő szer címkéjén és/vagy a használati utasításban foglaltakat be kell tartani
 Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szereket kizárólag a kategóriának megfelelő végzettségű ember forgalmazhatja, árusíthatja, vásárolhatja vagy használhatja fel.
 Növényvédő szerek raktárkészletéről a forgalmi kategóriának megfelelő nyilvántartás vezetése
 A növényvédő szer illetéktelen felhasználásáról vagy egészségügyi, természetvédelmi kockázatot jelentő környezetbe való kijutásáról az illetékes szolgálatot értesíteni kell
 A növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gépeknek szerepelniük kell a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében, vagy megfelelő nemzetközi minőségtanúsítási okirattal kell rendelkezniük, továbbá megfelelő műszaki állapotban kell lenniük.
 Lejárt szavatosságú növényvédő szert nem szabad forgalomba hozni
 Növényvédő szerek szállítási csomagolása és telephelyen kívüli szállítása tekintetében a veszélyes anyagokra vonatkozó rendelkezések (ADR, RID, stb. előírások) szerint kell eljárni
 Az elvégzett növényvédelmi műveletekről permetezési naplót kell vezetni.
 A növényvédő szereket és a göngyöleget elkülönített raktárban, a vizek, a környezet és az emberi egészség védelmét szolgáló, valamint a tűzvédelmi intézkedések betartásával lehet tárolni.
 Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában,a vízművek, víznyerő helyek védőterületén belül
 A növényvédő szerekkel végzett bármilyen tevékenységnél – ide értve a szállítást is – be kell tartani a vonatkozó munkavédelmi előírásokat és megfelelő védőeszközöket kell biztosítani.
 Légi növényvédelmet csak a megfelelő engedélyek és személyi feltételek (szakirányító) megléte esetén lehet végezni
 A növényvédelmi tevékenység során törekedni kell az integrált termesztés gyakorlatának betartására.
 A lejárt vagy visszavont engedélyű, valamint a lejárt szavatosságú és felhasználásra alkalmatlannak minősített növényvédő szereket, továbbá a szennyezett göngyöleget veszélyes hulladékként kell kezelni
 A terület alapú agrár-környezetgazdálkodási támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki/amely megfelel az egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek. A földhasználó kizárólag a kategóriák (érzékeny természeti területek, tanyás gazdálkodás, integrált termesztés és szántóföldi alapprogram) szerint megengedett növényvédő szereket használhat

Növényvédő szerek tárolása a felhasználóknál

34. § (1) A növényvédő szer tárolási tevékenységnek és a tárolást szolgáló létesítménynek meg kell felelnie a külön jogszabályban foglalt, a felszíni és felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmére vonatkozó előírásoknak.
(2) Növényvédő szert emberek és állatok tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló
helyiségtől elkülönített raktárban, vagy illetéktelen személyek által hozzá nem férhető helyen és módon elhelyezett szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni úgy, hogy szennyeződés esetén a környezet maradéktalan tisztítása biztosítható legyen.
(3) Növényvédő szer raktár - az egyéni növényvédő szer felhasználók 50 kg-ot meg nem haladó készletét kivéve - nem létesíthető vízművek védőterületén, valamint ár- és belvízveszélyes területen.
35. § (1) Növényvédő szer raktár ajtajára jól látható helyen és módon a „Méregraktár”, „Növényvédő szer raktár” vagy „Növényvédő szer” feliratot kell elhelyezni.
(2) A növényvédő szer raktár és a tárolószekrény ajtaját biztonsági zárral kell felszerelni, amelynek kulcsát kizárólag az arra jogosult személy kezelheti.
(3) Munkaterületen az egynapi felhasználásra előkészített növényvédő szer biztonságosan zárható, alkalmi raktárban is tárolható. Az alkalmi raktár más célra kizárólag az esetleges növényvédő szer szennyeződés eltávolítása
után használható.
(4) Növényvédő szer raktárban kizárólag a raktározással és a felhasználáshoz szükséges növényvédő szer kimérésével összefüggő munka végezhető.
(5) A külön jogszabály szerint működési engedélyhez kötött raktárnak meg kell felelnie a növényvédő szerek kisés nagykereskedelmi forgalmazásának részletes szabályairól szóló jogszabályban foglalt feltételeknek.
36. § (1) Növényvédő szer eredeti zárt csomagolásban, vagy a használat után ismét visszazárt eredeti csomagolásban tárolható.
(2) Mikro és makro szervezeteket tartalmazó növényvédő szer tárolására, szállítására és felhasználására a növényvédő szerekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ha az engedélyokirat másként nem rendelkezik.
(3) A növényvédő szer raktárban a növényvédő szerektől elkülönítetten kell tárolni:
a) a kiürült, de növényvédő szer átcsomagolására felhasználható, kívül, belül szabályszerűen megtisztított és lezárható növényvédő szer csomagolóeszközt,
b) a sérült csomagolású, azonosíthatatlan, szennyezett és lejárt szavatosságú szereket, illetve ártalmatlanításra váró göngyölegeket.

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)