A növekvő húsfogyasztás fokozza az üvegházhatást

Miközben világszerte közel 800 millió ember éhezik, a világ húsfogyasztása az utóbbi negyven évben megnégyszereződött. Az élelmiszer egyenlőtlen eloszlása mellett az is gondot jelent, hogy az állattenyésztés sokkal jobban terheli a környezetet, mint például az üvegházhatású gázok egyik legfőbb forrása, a szállítmányozás.

A gazdaság- és táplálkozástörténettel foglalkozó kutatók mellett sok agrármérnök is úgy tartja, hogy a termelékenységi, a hatékonysági és a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve az állattenyésztést egyértelműen előnyben kell részesíteni az élelmiszeripari növények termesztésével szemben.

Nem véletlen, hogy a 11-12. században Európában is felfedezték: adott föld- vagy erdőterületen nagyobb mennyiségű táplálékot lehet megtermelni, ha állatokat legeltetnek rajta vagy állati táplálékul szolgáló növényeket termesztenek, mintha élelmiszernövényekkel ültetik be. Nos, egyéb szempontokat is figyelembe véve ez a régi tétel sem állja már meg a helyét.

A metán és az ammónia fő forrása az állattenyésztés

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által másfél éve készített tanulmány szerint a növekvő igényeket kielégítő ipari állattenyésztéshez köthető tevékenységek révén több üvegházhatású gáz keletkezik, mint a fosszilis üzemanyagok elégetésével működő szárazföldi, vízi és légi fuvarozás révén összesen.

A világ üvegházhatású gázkibocsátásának 18 százalékáért felelős a nagyüzemi állattenyésztés, és még nagyobb ez az arány, ha egy-egy konkért gázt veszünk figyelembe: míg az emberi tevékenységhez köthető metánkibocsátás 37 százaléka származik az állattenyésztésből, az ammóniakibocsátás esetében ez az érték több mint 60 százalék. A FAO arra is felhívja a figyelmet, hogy a legelők sok helyen az üvegházhatású gázok hatását csökkentő erdőterületeket is veszélyeztetik.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a húsfogyasztás növekedési dinamikája nem fog alábbhagyni a következő évtizedekben: míg 1961-ben közel 71 millió tonna húst fogyasztottunk világszerte, 2007-ben ez a szám már elérte a 248 millió tonnát. Az előrejelzések szerint 2050-ben 500 millió tonna húst eszik majd egy év alatt a Föld lakossága.

Egyre több húst eszünk

Különösen figyelemre méltó, hogy a fejlődő világban az utóbbi húsz évben megduplázódott a húsfogyasztás. Ahogy gyarapodik egy állam, úgy növekszik a húsfogyasztás is. Ezzel összhangban növekedett az állattenyésztéshez használt földterületek aránya is. Földünk jégmentes szárazföldi területének közel 30 százalékát használják jelenleg állattartási célokra, a mezőgazdasági művelés alá vont területekből pedig 70 százalékkal részesedik az állattenyésztés.

Nem túl vidám a kép a vízfelhasználás és a keletkező szennyvíz tekintetében sem: jelenleg a világ vízfelhasználásnak 8 százalékáért felelősek az állattenyésztéshez kapcsolódó tevékenységek, ám az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének jelentése szerint ez az arány a jövőben jelentősen növekedni fog. A folyamat hozzájárul a folyók és állóvizek elszennyeződéséhez is, ha az állattartásból származó trágyát nem megfelelő módon kezelik.

Az ipari állattartás veszélyeire (egyben a háztáji jellegű álltartás előnyeire) egyébként nem először hívják fel a figyelmet: nemrégiben egy igen ötletes kampány során a népszerű Mátrix című film állattenyésztési animációs feldolgozásával (Meatrix) figyelmeztettek arra, hogy az futószalagon gyártott hús milyen környezeti, gazdasági és egészségügyi veszélyeket rejt magában.
fn.hu

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)