Talajlazításnak nevezzük azt a művelési módszert, amely az ülepedett, eketalpbetegségben szenvedő , tömörödött talajrétegeket minden irányban repesztve szétválasztja..
A sorozatosan azonos mélységben történt talajművelése (szántás) során a betömörödött talajréteg meggátolja a víz és a növény gyökérzetének mélyebb talajrétegbe jutását.
Ez a réteg alakítja ki a földeken belvíz és nagy eső utáni úszómedence szindrómát.
Sokan azt hiszik ilyenkor, hogy mennyi eső esett és ezzel milyen jól gazdálkodik a növényzet, holott az eső utáni napsütés azonnal felszippantja ezt a csapadék mennyiséget, majd a talaj felülete összerepedezik és a gyökérzónáig kiszárad. Ilyenkor alakulnak ki az aszályos területek, amelyek menthetetlenül a növényzet kisüléséhez vezet .
Az altalajlazítás jelentősége abban rejlik, hogy a talaj térfogattömege csökken, és nő hézagtérfogata, ezen belül a gravitációs pórusok aránya, ill. a levegő térfogat %-a.
Csak a talaj kisebb nedvesség tartalma mellett hatékony a lazítás ( ne legyen csont száraz és ne legyen úgynevezett kenhető- előzőnél még jobban kiszárad a talaj + rongálja a művelő eszközt, -utóbbinál nem jön létre a repesztő hatás, a talajban csak egy mélyre húzott rés lesz látható, később ha szárad a talaj ezen keresztül pedig kiszáradhat).
A lazítás energiaszükségletét befolyásoló tényezők:
- a talaj tömörödöttsége,
- és a talaj tulajdonsága.
A középmély lazítás száraz talajállapot mellett gazdaságosabb mint a mélyszántásé.
A talajművelés hatékonyságát növeli a lazítózás 2 ? 4 évenként kereszt irányos műveléssel.
A lazítók nem alkalmasak gyomirtásra , az élő tarló élettevékenységének megszüntetésére.
A lazítás mélységét különböző eszközök segítségével lehet elérni:
-kultivátorok : < 15cm,
-nehéz kultivátorok: 10-30cm,
-középmélylazítók : 30-50cm
-mélylazítók : >50cm
művelési mélységgel.
A középmély és mély lazítók kései különböző kialakításúak lehetnek:
- ívelt késű (IH,Lemken)
- egyenes - ferde lefutású (Howard, Agromaster Bull, Kühne)
nagy vonóerő átvitelére alkalmasak, robusztus vázszerkezetre vannak felerősítve .
Kő és gyökérvédelmük: - nyíró csavaros, rugós, hidro akkumulátoros kivitelben van megoldva.
A lazítókések végére különböző alakú lazítószerszámokat lehet felépíteni :
- bontó orr,
- oldalsó szárnyak ,
- vakond drénező .
A lazító kések akkor vannak jól elosztva a vázszerkezeten, ha a lazított mélység közel egyenesen arányos a kések közötti távolsággal, ekkor képes a lazító 45 fokos szögben repeszteni , és ekkor emelkedik meg a művelt talaj a lazító gerincvonala mellett.
Hasznos ha a lazítóval együtt használunk pálcás hengerboronát, rögtörő hengert, mert a művelet során a lazított terület könnyen kiszáradhat, ha nem végzünk utána pl.: szántást.
Sokan vallják azt a nézetet , hogy drága művelet a mélylazítás, de a mai száraz viszonyok mellett elengedhetetlen . Eddigi felmérések alapján a Howard rendszerű lazítókkal gazdaságosabb a művelés, (2késes középmély:60-80LE-ig,3késes középmély 80-120LE-ig 2késes mély 80-100LE-ig, 3késes mély 100-150LE-ig),mint az ívelt késűekkel.
A lazítók művelési mélység állításában segítenek a (3 késes modellektől) a mélység állító kerekek , ugyan akkor a hengerboronás kiviteleknél a rögtörő-tömörítő hengerrel beállítható a művelési mélység.
A nagyobb kopástűrés elérésében pl a DURO-TECH technológiával készített orrbetétek, szárnyak és a lazítószár élvédelme segít.
Vannak ekére szerelhető lazítókések is, ezekkel a művelő elemekkel szerelt talajművelőgépek energia igénye nagyobb , mint az alapgépeké, ugyanakkor nincs velük olyan tökéletes lazítás mint a normál lazítóknál. Jó lehet egy műveletté lehet sűríteni a két munkafolyamatot, ugyanakkor jobban terhelik az ekefejeket, ekeszárat, vázszerkezetet, és az ebből adódó felesleges kopások ,károk terhelhetik a használó pénztárcáját.
Képek: http://agroporta.hu