Palántázás: mit, mikor, hogyan?

A zöldségfélék többségét magvetéssel szaporítjuk. Ezek egy részét csak akkor lehet elvetni, amikor a fagyok veszélye elmúlt és a talaj felmelegedett, mert a magjuk hideg talajban nem csírázik ki, illetve a fagyérzékeny csíra elpusztul. Így viszont a tenyészidő rövid és a termés csekély lesz. Ezen a nehézségen három módon lehet segíteni:

1. fóliasátor talajába vetjük a magokat,
2. fóliasátorban palántákat ültetünk, és
3. szabadföldön előnevelt palántákat ültetünk.

Régebben a legtöbb kertészkedő maga nevelte fel a zöldség és a virágpalántákat. Manapság olyan nagy a kínálat, hogy érdemesebb megbízható helyről, készen beszerezni a palántákat.

PALÁNTÁZÁSI IDŐPONTOK

Április elejétől ültethetők a káposztafélék, majd a spárga, április közepétől kikerülhetnek a paradicsompalánták, a karalábé.

Május elején a zeller, spárga; Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.) vagyis a fagyosszentek elmúlásával az összes melegigényes, érzékenyebb palánták (paprika, uborka, dinnyfélék, tökfélék) is kikerülhetnek szabadföldbe.

Milyen legyen a palánta?

Zömök, nem megnyúlt, a levelei (minimum 4-5 lomblevél) legyenek sötétzöldek, frissek, a szára vastag, erős, a gyökérzete dús, fehér. A kiültetésre érett paprika, paradicsom, uborka palántán lehetőleg legyen egy-két virág is.

Bármilyen jó minőségű palántát ültetünk, eredmény csak akkor várható, ha a helyét alaposan előkészítjük, vagyis ősszel felásott, megtrágyázott talajba ültessük a palántát ügyelve arra, hogy olyan mélyen legyen a földben, ahogyan a palántaágyban állott. (Kivétel a paradicsom , az kerülhet mélyebbre) A kiültetett palántát azonnal, alaposan be kell öntözni.

Ha májusi, talaj menti, hajnali fagyok fenyegetnek, akkor a palántákat papírsüveggel, agyagcseréppel, a föld felkupacolásával kell megvédeni, majd a levegő felmelegedése után öntözéssel, könnyen felvehető műtrágya kiszórásával kell segíteni a palánták növekedését.

/Forrás: Dr. Bálint György/