Magyar viszonyaink között első lépésként a zöldtrágyázás általános elfogadtatása a cél. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy még előbbre tekintsünk, és a vetéstechnika rohamos fejlődését kihasználva a mulcstechnológia alkalmazásával is barátkozzunk. Az egynyári zöldtrágyanövények alkalmazása esetében ugyanis eltekinthetünk az őszi beszántástól - lemondva a vegatatív zöldtömeg jótékony hatásáról -, és engedhetjük lefagyni az állományt. Ehhez a technológiához mindenütt nagyon alkalmas növény lehet a lágyszárú mustár. Így, a lefagyott, lesárgult szármaradvány révén egészen tavaszig megmarad a talajborítottság, amely gátolja a víz- és széleróziót, megőrizve a talaj nedvességtartalmát. Tavasszal viszont a módszernek köszönhetően elmaradhat a költséges magágy-előkészítő munka, és tárcsás rendszerű direktvetőgéppel - amely elvágja a gyenge szármaradványokat - egy menetben elvégezhető a vetés. Pl. mustár zöldtrágya-elővetemény után mulcsba vetett cukorrépa vagy facélia, mulcsba vetett kukorica. A zöldtrágyanövény jótékony hatása ebben az esetben a talajborítottság, gyomelnyomás formájában, és főként a talajban hagyott - és ott elbomló - gyökértömeg kapcsán érvényesül.

A zöldtrágyázás elősegíti a talajélet kialakulását

A mikrobiális tevékenység a talaj melegedésével egyidejűleg megindul. Ennek szabad szemmel látható egyértelmű jelei vannak, hiszen a talaj színe sötétebbé válik, és tapinthatóan jó szerkezetű lesz, ami a biológiai élet beindulásáról árulkodik. Az ún. mikrofauna ugyan szabad szemmel nem látható, de létezése aligha vonható kétségbe. Ugyanakkor a makro- és megafauna aktivitása annál jobban nyomon követhető. Ismert képviselői a földigiliszták, amelyek a talajtermékenység indikátorai és őrei is egyben. Azonnal eltűnnek, ha túl alacsony a talaj nedvesség- vagy szervesanyag-tartalma, hiszen utóbbi szolgál számukra táplálékul. A felszínen jól látható járataik vannak, és ürülékkupacok jelzik aktivitásukat. A mikroorganizmusokkal közös szántóföldi tevékenységük révén képesek a tarlómaradványokat a növények számára felvehető állapotba hozni. Járataik gravitációs pórusokként funkcionálnak, ami segíti a talaj levegőzését, és a csapadékvíz mélyebb rétegekbe vezetését. A talajok egyik veszedelmes állapotát, a tömörödöttséget kiváló hatékonysággal képesek megszüntetni.