Az Európai Unióban hosszan tartó és tudatos, a szemléletváltást elősegítő munka eredménye a zöldtrágyanövények nagy tömegben történő termelésének mai gyakorlata, amit jó ideje prioritásként kezelnek, és ami támogatást is élvez.

A zöldtrágyázás a magyar termelők számára viszont sokáig csak felesleges költségszaporításnak tűnt, nem foglalkoztak vele, nem értették a lényegét, és leginkább arra hivatkozva utasították el, hogy a költség éppen akkor jelentkezik, amikor egyébként sincs mobil pénz a gazdálkodás ciklikus folyamatában. Az évek óta tartó propagandának és főként az egyre több kedvező tapasztalatnak köszönhetően azonban, úgy tűnik, a zöldtrágyázás végre Magyarországon is bevett gyakorlattá válik. Annál is inkább, mert az FVM által újonnan szabályozott "Helyes gazdálkodási gyakorlat" sok új alkalmazást javasol és követel meg a termelőktől a szántóföldi növénytermesztésben - ahogy Európa-szerte ez már megszokott. A talajok termőképességének fenntartása, a növénytermesztésben a vetésváltásra vonatkozó szabályok betartása, a talajok szervesanyag-tartalmának szinten tartása vagy növelése, a jó talajszerkezetről való gondoskodás mind megoldható a zöldtrágyanövényekkel. És persze számolni kell velük a művelés minimális szintjének megtartása terén, és a gazdaság területeinek rendben tartása érdekében is. Amennyiben a termelő a későbbiekben nem tesz meg mindent ennek érdekében, nem számíthat - AVOP, AKG, KAT - támogatási pénzekre! Természetesen egyelőre nem a teljes szántóterületben - csak annak 1/5 részében - kell a gazdaságoknak, a termelőknek ezzel kapcsolatban gondolkodniuk, hiszen a program ötéves kifutású. Ez az arány tehát a gazdaságon belüli zöldtrágyázási költségek mértékét is jelzi, ami így elviselhető terhet jelent.