Németh Lajos: Nincs vészhelyzet, de figyelmeztető jelek vannak

Németh Lajos meteorológus szerint még nincs katasztrófa, de az emberi tevékenység óriási hatással van a Föld működésére. A meteorológus szerint a mostani meleg is figyelmeztető.

Németh Lajos ősztől főállású televíziós lesz, és több időt szán majd a környezettudatosság, a sport népszerűsítésére.

– Amikor beszélgetünk, az országban 40 fok van. Ez már a globális felmelegedés?

– Nagyon egyszerű lenne rávágni, hogy igen, de nem tudhatjuk. Rendkívüli forróság volt, ez biztos, sorozatban dőltek meg a napi melegrekordok, és benne volt az időjárási helyzetben akár 42 fok is. De voltak korábban is nagy melegek. Amikor Grönlandot felfedezték a vikingek, éppen zöldben pompázott, ezért nevezték el zöld földnek. Az azonban feltűnő és elgondolkodtató, hogy a szélsőségek gyakorisága nő.

– Az ön véleménye szerint a ciklikusság vagy az emberi tevékenység hat a klímára?

– Mindkettő. A rengeteg elfogyasztott energia, az autók, a klímagépek terjedése, és nem utolsósorban az a tény, hogy hat és fél milliárdan vagyunk, hihetetlen kihívás elé állítja a bolygót. Az én elméletem szerint a Föld mint élő bolygó eddig egyensúlyban tartotta saját rendszerét, de ha az emberiség visszaél saját helyzetével, akkor nem biztos, hogy ez a folyamat visszafordítható. De még nincs itt a világvége.

– Mi a magyarázat a mostani melegre?

– Mai tudásunkkal tíz napra lehet konkrét prognózist adni. Ezelőtt tíz nappal az éjszakák még hidegek voltak, de pontosan lehetett látni, hogy az északnyugati áramlás délivé válik majd, és tartós lesz. Az észak-afrikai levegő elindult Közép-Európába, és nem volt, ami megállítsa. Most Nyugat-Európában szinte hűvös van, és az ottani áramlás egyensúlyban tartja az itteni levegőt. Európa egyik legmelegebb régiója lettünk. A Kárpát-medence most úgy működik, mint egy kazán.

– 1975 óta meteorológus. Miért választotta ezt a szakmát?

– Vámosmikoláról származom, Budapesten jártam az Arany János Gimnáziumba, aztán matematika–fizika szakra vettek fel az ELTE-re. Egy volt katonatársam vitt el az egyetemen egy meteorológiakurzusra. Addig 150 fős nagyelőadókban tanultunk, de ott, a meteorológiai tanszéken a professzor leültetett a dohányzóasztalhoz, megkérdezte, kávé vagy tea. Összesen voltunk talán öten. Ott ragadtam, szakosodtam, végül matematikatanár és meteorológus lettem.

– Hogy nézett ki 1975-ben, a számítógépkorszak előtt az előrejelzés technikája?

– Kalkulátorok már voltak, tekergetni kellett őket, illetve volt néhány előrejelzési térkép, amelyre rádiótávírón érkeztek az adatok, amelyeket kézzel olvastak le. Akkor 24–36 órára lehetett olyan előrejelzéseket készíteni, mint most egy hétre.

– Mikor jött rá, hogy képes a médiában is szerepelni?

– Nem magam jöttem rá, hanem rájövettek. Előrejelzőként kezdtem dolgozni a meteorológiai szolgálatnál, egyben az is a feladatom lett, hogy a médiát kiszolgáljam. Akkoriban kezdődött el az, hogy a televízió és a rádió meteorológusokat kért fel az időjárás-jelentés elmondására. Így hitelesebbnek tűnt a dolog. Amikor ez a gyakorlat kezdődött, meghallgatás, válogatás volt, „castingoltunk”, és kiválasztottak. 1977. január 17-én Mester Ákos szerkesztette a Déli Krónikát, akkor mutatkoztam be először. Nekem éppen aznap született meg első gyerekem, Mónika. Nem volt energiám izgulni a rádió miatt, ezért jól sikerült az első adás. A televízióban az Öt perc meteorológia című heti adásban debütáltam, egy évvel később. Mágnesjeleket rakosgattunk egy táblára. Egyszer Gulyás László sportriporter kollégám megkérdezte, mit jelent az, hogy elszórtan zápor várható. Akkor én – adáson kívül – hátat fordítottam a táblának, és egy marék mágnesjelet hátradobtam, „rászórtam” a táblára. Egész pontos előrejelzés lett. Később aztán napi bejelentkezések jöttek a Híradóban. Ott voltam egészen 1997-ig, amikor megkeresett a TV2 akkori vezérkara, hogy volna-e kedvem az induló kereskedelmi tévében szerepelni, másodállásban. Nem a hagyományos stílust várták el, hanem több show-t. Csinos lányokat választottunk a csapatba, akik nem voltak szakemberek, és velük csináltunk műsort.

– Ön tehát nem tartozott azok közé, akik óvtak a laikusok odaengedésétől?

– De! Sőt sokáig harcoltam is ellene, és azt hirdettem, hogy hiteles időjárás-jelentést csak szakember, végzett meteorológus tud mondani. De nem szégyen, ha az ember módosítja meggyőződését. Ma már úgy gondolom, hogy a nap mint nap elhangzó, operatív időjárás-jelentéseket az is el tudja mondani, aki valamennyire beleássa magát a szakmába. De azt hozzáteszem, hogy amikor rendkívüli időjárási körülmény van, akkor jobb, ha szakember magyarázza el a jelenséget.

– Azt mondják, Ön sokat segítette az időjósokat a tanulásban.

– Hogyne, ez nekem is érdekem. A kereskedelmi tévében szereplő lányokat sokáig segítettem, és a mai napig együtt dolgozunk, konzultálunk. Sokat tanultak.

– Üzlet is az időjárás-jelentés?

– A meteorológia az elmúlt két-három évtizedben gazdasági tényezővé vált, párhuzamosan azzal, ahogyan növekedett az előrejelzések megbízhatósága. Az előrejelzések ma már gazdasági döntések előkészítésére is alkalmasak. És ebben a pillanatban már pénz van bennük. Ha egy vállalat az energiaszektorban vagy az útépítésben megrendeli az előrejelzéseket, és tíz prognózisból nyolc hasznot hajt számára, akkor megéri neki előfizetni egy ilyen szolgáltatásra. A meteorológiai szolgálatnál én már a kilencvenes években foglalkoztam meteorológiai termékek értékesítésével. Ezért jól jött és erősítette tárgyalási pozícióimat, hogy ismert ember lettem.

– Egészen mostanáig megőrizte állását az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Most azonban vált, és főállású televíziós lesz. Miért?

– Én hosszú évekig reggel a televízióban kezdtem, aztán nyolcórás állásban bent voltam a szolgálatnál, este pedig vissza a tévébe. Mostantól több időm lesz. De nem váltunk el haragban, gyakran visszajárok. És ragaszkodtam hozzá, hogy tévés munkahelyem vásárlója legyen a meteorológiai információs csomagnak. Meggyőződésem, hogy hiteles, a meteorológiai világszervezet által elfogadott meteorológiai mérés az OMSZ-nél állítható elő. Az ottani mérőhálózat az egyetlen, amely erre alkalmas. Eddig szolgáltató is voltam, mostantól csak felhasználó vagyok.

– Augusztus 20. után egy ideig az OMSZ-t, és annak ügyeletes munkatársát is felelősnek tartották az öt halálos áldozattal járó vihar rossz előrejelzése miatt. Ön szerint a szakma mindent megtett, amit megtehetett?

– Meggyőződésem, hogy igen. Amit az ügyeletes kolléga munkaköri kötelessége előírt, azt megtette. Ezt igazolta később a vizsgálat is.

– Ha több szabad ideje lesz, mivel tölti majd?

– Ha tévés felkérések érkeznek, állok elibük. És 60 éves koromban szeretném újra lefutni a maratont. Ötvenévesen sikerült először, és fogadalmam azóta, hogy ezt ötévente megismétlem.

– Miért?

– Amikor 1992-ben elkezdtem futni, a Margit-szigeten fél szigetkört sem bírtam egyhuzamban. Azelőtt úgy éltem, mint egy átlagos családapa. Hazamentem, hűtő ki, sör, sósmogyoró, és be a tévéfotelba. Láttam, hogy változtatni kell. Szerencsére felkértek, hogy mint ismert ember, népszerűsítsem a sportot, a kocogást. Az első budapesti maratoni versenyen, amelyen indultam, velem futott ötszáz hasonlóan „szűz” maratonista. Akkor láttam, hogy tehetek valamit a sport népszerűsítéséért.

– És változik ez a szemlélet Magyarországon?

– Igen, nagyon. Bár a lányom Finnországban testnevelőtanár, és látom az ottani oktatást. Van még mit tanulnunk.

– Általában a környezettudatosság gyökeret vert-e nálunk az elmúlt években?

– Nem, sajnos egyáltalán nem. Sokan próbálnak valamit tenni érte, azonban az emberek többsége nem így gondolkodik. Sok a példa erre: például kirakják a szemetet az erdő szélére, kidobják a csikket a kocsiból satöbbi. A Föld napja alkalmából áprilisban megtisztítottak egy kiserdőt Ferihegy közelében. Most voltunk kint forgatni ott, és hatalmas kupacokban áll megint a szemét. De megfigyeltem, hogy akik sportolnak, e tekintetben is igényesebbek. (Újvári Miklós)

Németh Lajos
Született: Vámosmikola, 1950. július, vitatott, hogy melyik napon. Apja csak aratás után jelentette be a tanácsnál.
Diploma: 1975, okleveles középiskolai matematikatanár és meteorológus
Első munkahely: 1975–2007, Országos Meteorológiai Szolgálat
Első rádiószereplése: 1977. január 17, Déli Krónika
Első tévészereplése: 1978, Öt perc meteorológia
Család: két gyermeke és lapzártakor egy unokája van.

AS Network, vg.hu

"bermuda háromszög"

Erre, csak hozzáértő tudna válaszolni, hogy adott térségben, mikor, miért nincs csapadék. A különböző időjárási oldalakat elnézegetve, sajnos több olyan pontja is van az országnak, ahol "sivatagi" körülmények uralkodnak. Erre igazából az öntözés lehetne a megoldás, de kérdés, hogy a most bejelentett öntözési szándékokból mikor valósul meg bármi is? És persze mindenre előteremteni az anyagiakat, az is külön mutatvány lesz!

Feri.

Valaki mondja már meg!

Valaki mondja már meg,itt a Bodrogzugban,a Tiszához 2km -re,a Bodroghoz 20 km-re
vagyunk.Körben mindenütt esik az eső,de itt egy csepp se.Ha elborul,elmegy a hegyek alatt,sátoraljaujhely felé,vagy átmegy a Tiszán,és szabolcsban leesik.Szinte hietetlen,hogy itt,Kenézlő,Viss,Zalkod és Györgytarló határában szinte sosem esik.Olyan szárazság van itt,hogy ámulva hallgatjuk,hogy az ország más területein
milyen esőzések vannak.Ez a "bermuda háromszög"ahogy én elneveztem,egy elátkozott vidék.Kiváncsi lennék,mi az a meteorológiai jelenség,ami eltolja innen az esőfelhőket.Pesten is vannak hegyek,ott a Duna,és ott esik.Mert azt mondják,hogy a Tisza meg a Bodrog,no meg a zempléni hegyek.Szóval,ez már idegesitő,semmi terményünk nem lesz a szárazság miatt.Mindenütt jó a termés csak itt nem.Tudom,ezzel nem lesz több eső nálunk,de el kellett panaszkodnom valakinek,aki ért is hozzá,hogy miért van ez így itt Borsodban,illetve ezen belül is a bodrogköznek emlegetett részen.

Köszönöm,hogy meg"hallgatott"

Zsindely Györgyné Kenézlőről.e-mai:zskata49@citromail.hu

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)