Pénzt hoz a házhoz a nyúl

Fejlődés és gyarapodás, csupán ennyit vár el bárki, aki a mezőgazdaságban dolgozik. Nem számolva a saját erőt, a munkaidő kezdetét és végét.

A nyúltartást kiegészítő tevékenységként választják a gazdák, a többi állat és a földterület művelése mellett. Megyénkben háromezer körüli azoknak a száma, akik üzletszerűen foglalkoznak nyúllal. Közülük az egyik az alsónyéki Mirk István. A harminc fok feletti hőmérséklet kritikus a nyuszik számára. Az alsónyéki telepen azonban a kánikulát észre sem veszik a pasifülesek. A hűtőpanelokban csörgedezik a víz, melynek hűsítő hatását ventilátorokkal kombinálva lehet érezni. A legtöbb telepen az ilyen plusz költséget nem tudja vállalni a gazda. A Mirk család 400 anyanyúllal foglalkozik, ami közepes nyulászatnak számít. Ez azonban csak az egyik része a több lábon álló gazdaságuknak. A nyulak mellett szőlészettel, borászattal, lovakkal is foglalkozik a család. Mirk István elmondta, öt éve foglalkoznak nyulakkal, nagy gyarapodást nem jelent a családnak, de szerény hozamot igen.

A kezdetekkor egy vaskúti felvásárló kereste meg őket, aki tenyészanyagot, takarmányt és szaktanácsot biztosított. Szerződést kötöttek, melyben az is szerepel, hogy vágóállatként vissza is vásárolja a felnevelt nyulakat. Hogyan is zajlik a nyulak felnevelése? A tartók háromhetes ciklusokban számolnak: vemhesítenek, elletnek majd szállítanak. Optimális esetben 11-12 hetesen adják le az állatokat, melyeknek ekkor 2,4 és 2,8 kiló között van a súlyuk. Többféle tápot is használnak, hiszen mást kapnak a süldő és a már fejlett állatok. A kicsiket öthetesen választják le az anyától, majd nevelőtápozzák őket. Az anyanyulakat megfelezik, egyik felét vemhesítik, majd három hét múlva egy vizsgálattal megállapítják mennyi volt közülük sikeres, melyek az ellető boxba kerülnek.

Az üres anyanyulakat a maradékkal együtt vemhesítik. A sikeres tartás feltétele, hogy pontosan be kell tartani a technológiát. A takarmányba kevert gyógyszeres és vitaminos kezelést vágás előtt tíz nappal hagyják abba. Mirk István elmondta, évek óta a nyári hónapok a felvásárlás szempontjából a legrosszabbak. Ilyenkor az árak alacsonyak, veszteséget termel az állattartó. Jelenleg 300 forint, plusz áfát kap a gazda, noha 350-360 forint lenne az az összeg, melyen már egy kis haszon is van. Az olasz felvásárló először megvásárolta a vaskúti telepet, majd felszámolta a saját nyulászatát, de megtartotta magának a tápelőállítót, valamint a vágóhidat. Elsősorban az olasz, a svájci és a német piacot látja el elsőosztályú nyúlhússal, ami ott luxusterméknek számít és ezt az árában is kifejezik. Olaszországban például a csontos nyúlhús drágább, mint a filézett pulyka. Nincs olyan nyugat-európai étterem, ahol ne szerepelne az étlapon. A magyar fogyasztót azonban nem lehet a nyúlhúsra rászoktatni, nyilván ez az oka annak, hogy a hazai húsboltokban nincs is belőle. Igaz, falun sok az olyan gazdaság, ahol legalább a saját hússzükséglet kielégítésére ne tartanának legalább 2-3 anyanyulat.

Nem olcsó mulatság a beruházás, kevesen vállalják

Egy ezer anyás nyúltelep technológiával, épülettel együtt 60 millió forintba kerül. És ebben az összegben a forgóeszköz nincs benne. Az a szerencsésebb megoldás, ha azonos fajtát, azonos takarmányt, azonos tartási feltételeket biztosít az adott településen a többi nyúltartó is, így együtt és könnyebben tudják az értékesítést megoldani. A szakemberek számításai szerint száz anyanyúl jövedelme már egy közepes fizetésnek felel meg.

Ennyiért vették át az élő nyúl kilóját

2006 június 330 Ft/kg

2006 október 350 Ft/kg

2006 december 390 Ft/kg

2007 január 360 Ft/kg

2007 március 340 Ft/kg

2007 június 300 Ft/kg

Mauthner Ilona, Tolnai Népújság

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)