Családi tehenészet Válon

Nekik mindenbe bele kellett tanulniuk, a szomszédok mutatták meg, hogyan kell fejni, a teheneket gondozni. De amikor munkanélküli lett, a család abból élt, hogy eladták a tejet házakhoz.

Herczku Mihály és felesége a fejére a Fejér megyei Vál községben tejelő teheneket tart. Az uniós csatlakozás óta gyakran érzik, hogy hiányzik a gyors és pontos információ a sikerhez.

Herczku Mihály 4 óra 40-kor már fenn van, öt órakor kezd az állatoknál. Abrakol, kihordja a trágyát. Ő akkor vett teheneket, amikor mások eladták, ’91-ben, amikor az állam finanszírozta a tehenek leépítését. Nekik mindenbe bele kellett tanulniuk, a szomszédok mutatták meg, hogyan kell fejni, a teheneket gondozni. De amikor munkanélküli lett, a család abból élt, hogy eladták a tejet házakhoz. Kellet a pénz, négy gyermekük van. Ahogy nőtt a tehenek száma, úgy lett egyre több a munka. Akkor vettek egy használt fejőgépet.

Herczku Mihályné: – Egy tőgyet megfejni 4-5 percig tart, intenzíven kell végezni. Abba tönkremegy az ember keze. Még régen, az asszonyok, nem tudom, hogy, hogy bírták. Tudok fejni, de nem ülnék oda, egy 20-22 literes tehenet kézzel kifejegetni. Reggel. 60-70 litert fejünk, az esti 8-10-12 literrel kevesebb, mivel hamarabb nekiállunk délután. Ne nyúljon bele késő az estébe. Egyrészt a család miatt, másrészt meg az esti tejre is jöbbek a vevők.

Herczku Mihályné elmondta, hogy akkor, amikor ők elkezdték a tejtermelést, még ingyen adták a tejkvótát. Akkoriban ők nem hallottak róla, nem volt ilyen nagy hírverése. Akkor még a Tej Termék Tanácstól lehetett volna igényelni a tagoknak. Úgy véli, biztos, hogy meg lehetett volna felelni az előírásoknak, de mint kistermelő, nem igen kaptak róla tájékoztatót. A férje folytatja: a kvóták között van az ipari szolgáltatás és a közvetlen értékesítés. Az ipari szolgáltatást jobban erőltették, vagyis, jobban hozzá lehetett jutni, jobban reklámozták. Ők közvetlen értékesítésre kerestek, hiszen csak 2-3 tehenük volt. 2004 májusa óta, mióta uniós tagok lettünk, azóta veszik komolyan a kvótákat. Különböző szankciókat helyeztek kilátásba, hogy aki nem vásárol tejkvótát, az milyen szabálysértést követ el.

Herczku Mihályné:- Szóval, az ilyen gazda nem kap hivatalosan sehonnan. Maga, vagy nyomoz, meg megmarad a tudatlanságában. Akkor még nem volt ennyire kiépülve. Most már azért tájékoztatva vagyunk. 2004-ben még ez olyan gyerekcipőben járt szerintem. És, akkor 2004.-ben mondták, hogy igényeljünk. Először is béreljünk egy évre, hát ez egy év az járt, és akkor nem tudom, hogy számoltak egy évet. De április 1.-n már lejárt. A kistermelők lapjában írta, Lengyel Zoltán úr, hogy most igényeljünk mert utána már csak lehet. vagyis, most kedvezményesen, utána pedig piaci áron. Októberben utolsó pillanat, írta az újság, kvóta most vagy soha. Hát azért, mi most akkor vegyünk, tegyük rendbe, mi hivatalosan.

A gazdálkodót felszólították, hogy egy évben egyforintos bérleti díjat kellett fizetni, utána ezért 25 forintos árat szabtak, tej kilogrammonként. Egy őstermelőnek, kistermelőnek ez is nagy összeg. Első évben 20 ezer kg-ot béreltek. A második évben ezt vissza kellett csökkenteniük, ugyanis, mikor ezt meg kellett váltani, anyagi fedezettel nem rendelkeztek. Végül 300 ezer forintért így is vettek. Hosszú, adminisztratív procedúra volt. Aztán itt van a napi nyilvántartás, az éves kvótajelentés. Csakhogy 2006-ban megjelent, hogy ingyen igényelhet az, aki eddig nem tette. Vagyis ők keményen fizettek azért, amit más ingyen kapott, azok akik addig nem legalizálták a gazdaságukat..

– Három hétig lelki beteg voltam, telefonálgattam, udvarian meghallgattak, igazat adtak, de mondták, hogy ez egy miniszteri rendelet, ez van. Belenyugodtunk, hát ez van, ezt most akkor 300 ezer forint bukta. Tegnap vettem az internetről, hogy minek kell megfelelni, azért, hogy ismételten kaphassak, most már kaphatok én is, ha van kvótám, akkor is.

Herczku Mihály szerint ha kivetítjük a számokat, amit kifizetett az őstermelő kvótavásárlásra, akkor. 4 év alatt kapja vissza támogatás formájában. Az első évben a 4 forint pár fillér volt kg-ként, a most a második évben 8 forint, 16 fillér volt. De hallani olyan híreket is, hogy meg is akarják szüntetni a kvótát az unión belül. Tehát, nem lehet eligazodni.

Istvánfalvi Miklós, a Tej Termék Tanács elnöke a riport meghallgatása után megjegyezte, hogy információ nélkül még tejet termelni sem lehet. És nemcsak információ, hanem kvóta nélkül sem. Lehet informálódni az internetről, vagy a szervezeti tagságon keresztül is kaphatnak információkat, ha tagjai a Tej Termék Tanácsnak. A tagdíj minimális. A kistermelők lapjából vagy a falugazdászoktól is lehet információkat szerezni a kvótával kapcsolatban. Az elnök szerint információhiány okozta azt is, hogy ő így vásárolt kvótát annak idején. Ugyanis, lehetőség lett volna abban az időszakban, egy éves egyforintos bérlés mellett, egy forint + áfáért kvótát vásárolni. Vásárolhatott volna közvetlen értékesítési kvótát is egy forint + áfáért, vagy pedig beszállítási kvótát, 20 forint, + áfáért. Ő a riport szerint, az utóbbit választotta, aminek ő nem nagyon látja az okát. Ha az 1 forint áfást választotta volna, az adott kvótaévben át lehetett volna írni. Tehát, ez az információ meglett volna, sokkal kevesebbe került volna neki ez.

Az unióban a kvótarendszer valóban változóban van, de ez nem jelenti azt, hogy 2013. előtt a kvótarendszer teljes mértékben megszűnne.
Kósa Judit és Pais Judit összeállítása nyomán
Hallgassa meg a riportot!

Tartalom átvétel

  Friss tartalmak listája itt (katt ide)